Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége
Ezután sem élhetett nyugodtan. A rendőrségi előírás szerint tázlári birtokán kellett tartózkodnia, ahol gazdálkodott. Csak néha mehetett fel Pestre tudományos ügyeit intézni. Ezután még egyszer behívatják az 5-ös épületbe, és Mészáros hadügyminiszter után érdeklődtek nála. Harmadszor azért idézték be, mert felszólalt az ágostai hitvallású egyház konferenciáján és hevesen kikelt a Thun által kiadott, az egyház autonómiáját* felforgató pátens ellen. Ezúttal figyelmeztetésben részesítették. Később elvállalta a pesti ág. ev. esperesség felügyelői tisztségét, ezután pedig a pesti ág. evang., szláv (szlovák) egyház felügyelő inspektora lett. Igen sok bonyodalma származott ebből a pozícióból, amely végeredményben politikai tettnek is felfogható volt akkor. Mindezeken túl nem vett részt a politikában. Az abszolutizmus évei elsősorban tudományos tevékenysége gazdagodását jelentették. Számos tanulmánya jelent meg, és 1858-ban eredményei alapján a Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta. Az 1860. októberi diploma után azonban újra a politikai küzdőtérre lépett. Ide szólította elvi meggyőződése, politikai rendíthetetlensége. Tekintve, hogy ekkor Pest megyében tartózkodott, az alkotmányos élet megindulása is ott találta. Azonnal bekapcsolódott a Pest megyei közgyűlés munkájába. December 10-én a választmány tagja lett, január 10én pedig törvényszéki ülnökké választották. Január 7-én felszólalásában amnesztiát követelt, és az elkobzott jószágok visszaadását. A február 11-i ülésen felolvasták a Pest megyéhez érkezett királyi leiratot, amelyhez Kubinyi is hozzászólt. A válasz megfogalmazásában is részt vett. A Pest megyei nemesek egyértelműen az alkotmányos életben látták a helyzet megoldásának kulcsát. De Nógrád megye sem feledkezett meg róla. Az 1861. január 7-én tartott „ősközgyűlésen" a választmány tagja lett, s vele együtt politikai tüntetésként megválasztották még Deák Ferencet, Klapka Györgyöt, Klauzál Gábort, Kossuth Lajost, Pulszky Ferencet stb. A megye álláspontja ugyancsak radikális volt, alapvetően ragaszkodott a 48-as törvények érvénybe állításához (pontosabban szólva úgy vélte, hogy azok az abszolutizmus ideje alatt is érvényben voltak), követelték az országgyűlés összehívását is. 54 Kubinyi ezután, valószínűleg márciusban, visszatért Nógrádba, mert úgy gondolta, képviselőnek választása csak itt lehet sikeres, ahol politikai tevékenységének legjelentősebb eseményei zajlottak. A választások eredményeként ismét Losonc képviselője lett. Megyei társai a követségben: Pulszky Ferenc, Madách Imre, Frideczky Lajos, Károlyi János, Fráter Pál. 55 Kubinyi a tőle megszokott lendülettel és hevességgel vetette bele magát az országgyűlés eseményeibe. (Ekkor írta róla Kákay Aranyos a már idézett jellemzést.) Április 6-án, az első napon, ő az első felszólaló, Pálóczy Lászlót javasolja az elnöki székbe. Szót emel Széchenyi István emlékének megörökítése mellett, az országgyűlési iratok szétküldése tárgyában, a korteskedések, a választási visszaélések ellen, és még számos kisebb ügyben. A választási visszaélések elleni beszédében (évtizedek óta harcolnak már ez ellen sikertelenül) meglehetősen pesszimistán, de nagyon is jö77
