Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Vonsik Ilona: A munkásmozgalomtörténet-kutatás

közvetlen közelében levő bányatelepeken mikor jöttek létre a szakszervezetek, még nem találtunk adatokat. De, hogy létrejöttek és működtek helyi bányászszakszervezeti csoportok, következtethetünk egy későbbi adatból, mely szerint 1923-ban ősszel már Etesen is tarthattak újból szakszervezeti gyűlést a bányászok. (Mint köztudott, a Tanácsköztársaság megdöntése után felfüggesztették a szakszervezetek működését is. Az ellenforradalmi rendszer csak hosszú idő után engedélyezte ismét amunkásgyűléseket, összejö vételeket.) Az etesi és a környező bányatelepek szakszervezeti csoportjainak taglétszáma, vezetőségeinek összetétele gyakran változott» s ennélfogva nem tudjuk nyomon követni. A változásokat befolyásolta a munkanélküliség, az alacsony bér, az el- és kivándorlás, a politikai üldözés stb. Konkrét, biztos adatunk csak az 1936-os évről van az etes-bányatelepi szakszervezeti vezetőség névsorát illetően: Surányi Gyula, Dénes Péter, Szelei András, Szelei Lajos, Dénes Péter Gábor voltak iá szakszervezeti csoport vezetői. Surányi Gyulának, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosának visszaemlékezése magnószalagra került. E visszaemlékezésből új adattal gazdagodott ismeretünk: Etes bányászainak nem Baglyasaljával volt elsősorban kapcsolatuk, hanem iá Karancs-völggyel, onnan is Karancsaljával. Az 1936-os bocsárlapujtői (ma Karancslapujtő) összevont szakszervezeti gyűlésen tömegesen vettek részt etesi bányászok is. Az etesi bányászok sztrájkjairól, akcióiról, a magasabb bérekért, a jobb élet- és munkakörülményekért folytatott harcairól már a korai időszakból, 1906-ból vannak forrásaink, adataink. Az egész szénmedencét átfogó 1906-os sztrájkban az etesi bányák munkásai is részt vettek. Az 1920-as évek nagy munkásmegmozdulásainak, gazdasági és politikai jellegű sztrájkjainak aktív résztvevői és cselekvői voltak. Az 1926-os éhségmenethez való csatlakozásukat csendőri beavatkozás hiúsította meg. Az 1929-es sztrájkban az etesi bányatelepek is részt vettek. A sztrájk egyik etesi szervezője, Blaskó Lajos ellen vádat emeltek. Az etesi munkásmozgalom csak része az iparmedence bányászmunkásmozgalom történetének. Kiszakítva az egységes mozgalomból torz képet mutathat, mert sok szálon — gazdasági, politikai, szervezeti, szociális stb. téren — kapcsolódtak a telepek, aknák egymáshoz. A közös sors határozta meg közös harcukat, melynek megvívását a kommunisták kezdeményezték, szervezték és vezették. A salgótarjáni szénmedence bányász-munkásmozgalmára vonatkozó anyagunk igen gazdag. Történeti dokumentációs gyűjteményünkben több mint 1000 különböző dokumentum található, természetesen Baglyasalja, Kisterenye, a Karancs völgye és Etes szervezeteire, mozgalmaira vonatkozóan. A gyűjtemény nagysága, a mozgalomtörténet feldolgozottsága arra iis utal, hogy a szakmák között a legmélyebben, a legsokoldalúbban feltárt terület — a munkásmozgalom történetének egészét illetően — a bányászok politikai mozgalma. A bányászattörténet eddigi kutatásának ideje alatt jelentősebb feldolgozások készültek el és gazdag anyaggal is gyarapodtak gyűjteményeink. Visszaemlékezés magnós felvételére került sor Telek Gyuláné (Kakuk Margit) baglyasaljai és Surányi Gyula etesi Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetettektől. 418