Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

A bányaigazgatóság a szociális-egészségügyi, valamint a kulturális nevelés ügyét igyekezett saját hatáskörében megtartani. Ennek számos jelét tapasztalhatjuk az igazgatósághoz írt levelekben is. Különösen az iskolaügy irányítása okozott problémákat, mert az egyház, a vármegyei tanügyigazgatás is beleszólt a bányászgyerekek nevelésébe. Hogy az iskolaügy vállalati politikának mennyire szerves részét képezte jól szem­lélteti az alábbi, szó szerint idézett levél is: 25 „1902. november 10. Tekintetes Igazgatóság ! Etesi bányatelepünkön a múlt évben saját költségün­kön a karancssági pap közbejárására, államilag engedé­lyezett iskolát rendeztünk be munkásaink iskolaköteles gyermekei számára, úgy, hogy mi csupán a tanítónő fi­zetéséhez járulunk hozzá évi száz koronával, és ezen kí­vül 100 korona tiszteletdíjat is adunk neki. Minthogy azonban ez az iskola felekezeti jellegű, annak iskola­széki elnöke a karancssági pap, ki nekünk semmi be­folyást nem enged az iskola ügyeire, sőt még az iskola­szék tagjai közé sem választott senkit sem személyze­tünk közül, s annyira önkényesen jár el, hogy az az idén már a községi gyermekek egy részét is a telepünkön levő iskolába küldi, ahol sem hely sem pad azok számára, nincs, mert azt munkásaink tanköteles gyermekei telje­sen lefoglalják. Ezenkívül a bányatelepi vasárnapi isko­lás leányokat a bányatelepi iskolába való járásra szo­rítja. Minthogy a nevezett pap ezen eljárása nem tűrhető, s hátrányos iskolánkra nézve, elhatároztuk, hogy az etesi iskolánkat befolyása alól kivonjuk, s a jelenlegi tanító­nőt, kit egy, az etesi bányatelepünkön lakó írnokunk nőül vett, 1903. szeptember 1-től kezdve 900 korona évi fizetéssel kinevezzük, s az iskolát magunk tartjuk fenn..." E nem mindennapi eset azt is jól szemlélteti, hogy az egyház mono­polhelyzete — az iskolaügynek a társulat kezébe való kerülése révén — megszűnt. A közegészségügy irányításában is módosulás következett be. A társulat üzemorvosi ellátással váltotta fel a körorvosi feladatokat. Miu­tán Dr. Beyer Miksa szécsényi körorvos már nem tudott eleget tenni a megnövekedett feladatoknak, a társulat szükségét látta, hogy a pál­falvai társulati orvos hatáskörébe utalják az etesi bányászok gyógyí­tását. 26 A közegészségügyi állapotokat sajnos nem tudjuk rekonstruálni az üzemi-társulati orvosok jelentéseiből. A közegészségügyi helyzet alaku­lását a karancssági halálozási anyakönyv tételes adataiból merítettük. E fontos dokumentum tanulmányozása során arra a következtetésre ju­tottunk, hogy a község egészségügyi helyzete igen elmaradott volt. A be­jegyzések azt bizonyítják, hogy igen nagyarányú volt a megbetegedet­tek száma, a halálozási arány, a csecsemő- és kisgyermek-halandóság a 410

Next

/
Oldalképek
Tartalom