Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

Sproch József Felső-Szlovinka Szepes m. Hudomann József Franz Styria Mottnig György Stroja Karinthia Melicher Tibor Öhegy Zólyom m. Stamnik József Trifail Styria Odorinszki Mihály Svedlér Szepes m. Giebner Ferenc Lamperdorf Csehó. A teljesség igénye nélkül néhány olyan nemzetiségi, vagy más nemzetbeli dolgozó nevét és születési helyét is meg kívánjuk említeni, akik csak igen rövid időt töltöttek az etesi bányákban. A felsorolásból — csakúgy, mint a fenti esetben — érzékeltetni kívánjuk, hogy milyen széles skálán mozgott a munkát vállalók lakóhely, ill. születés szerinti megoszlása, másrészt arról is ízelítőt szeretnénk adni, hogy a bányatársulat milyen erőfeszítéseket végzett az Etestől igen távol eső vidékek dolgozóinak megnyerése érdekében. íme néhány érdekesség: Zsurk Miklós Bocsum-Pocc Románia Fischer Metód Reigen Csehország Bozics József Lomnó Krajna Tömj ano

vies József Kriniput Horvátország Hreba János Greis Styria Kaspár Károly Schvadovic Csehország Kwartner Sámuel Lipovec Galícia Springwald Lánzló Zavója Galícia Etes-Amália korszerűsítése, Albert-akna megnyitása szükségessé tette, hogy a nemzetiségi és más nemzetbeli dolgozók mellett nagyobb arányban foglalkoztassanak környékbeli lakosokat. Az 1900-tól 1910-ig terjedő időben megnövekedett a településsel szomszédos községekből az etesi bányákban munkát keresők száma. A környékbeliek megnövekedett érdeklődését mutatja alábbi felsorolásunk is.

18 Földi Lajos Karancsalja Lőrincz István Karancskeszi Zsidai Pál Takács András „ Szilárcsik András „ Rozgonyi Mihály Karancsapátfalva Groszinger József Salgótarján Köppel Mihály „ Fabinyi József „ Mlinarcsik Rezső „ 405