Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

fölé emelkedett. A kis méretű bánya a kiéleződő versenyt nem bírta, beolvadt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-be. A nagyobb tőkeerejű SKB Rt. kezdetben saját használatára gőzgéppel hajtott dinamókkal fejlesztett áramot. 1896-ban az SKB Rt-hez tartozó Etes-Amália-akna már önálló áramfejlesztőt kapott. 1898-ban Amália-aknát tovább mélyítették, ennek eredményeképpen az akna mélysége elérte a 330 métert.

6 Ugyancsak 1898-ban nyitották meg ünnepélyes külsőségek között a? Etes község területén levő, de az Észaikmagyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt-hez tartozó Albert-aknát.

7 A LAKOSSÁG ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA Etes a kiegyezés utáni években is még csaknem tisztán földműves lakosságból állt. A bányászat térhódítása — különösen a XIX. század utolsó évtizedének közepétől — majd a szolgáltató kisipar és kiskereskedelem valamelyes fejlődése, a szociális е.з kulturális ágazat csíráinak megjelenése, a közszolgálat és a tisztviselői kar csekély létszáma, a közlekedésben és szállításban tevékenykedők szűk köre megváltoztatta a falu arculatát, hagyományos struktúráját. Alábbi kimutatásunkban ennek a folyamatnak a különböző állomásait próbáljuk bemutatni.

8 Év önálló birtokos g. tiszt, tisztv. cselév bányász 'S и közsz. tanító, eü. dolg. napsz. házi csel. J2 Év 100 1 100 kh 1 kh felett alatt g. tiszt, tisztv. cselév bányász 'S и közsz. tanító, eü. dolg. napsz. házi csel. J2 1869 1900 1910 nincs adat 2 1 170 198 125 1 1 1 79 58 38 4 364 683 3 26 34 2 4 10 20 7 14 3 21 31 19 40 Fenti adatok azt is jól mutatják, hogy a birtokosok száma fokozatosan és elég jelentősen csökkent, a nagybirtokok és nagyparaszti gazgaságok csökkenésével a mezőgazdasági cselédség létszáma leapadt. A közvetlen századelő és a századforduló utáni időszak új jelensége a bányászok számának ugrásszerű növekedése. Már a századforduló időszakára, de még inkább a XX. század első évtizedére a község legnépesebb lakosságcsoportjává a bányamunkásság fejlődött. A vasúti közlekedés, a szállítás gépesítése ugyancsak munkaerőt igényelt, még Etes községből is. Az iparmedencében számottevő vas- és gépipar, ha nem is nagymértékben, de munkaadóként jelentkezett. A növekvő létszám tette szükségessé a közszolgálati dolgozók számának növekedését. E létszám még nagyobb lett volna, ha a közügyek intézését teljes mértékben Etesen végezték volna.

9 A bányaipar megjelenése és fő gazdasági szektorrá válása —, aminek szinte egyenes következménye a vásárlóerő megnövekedése lett — következtében ugrásszerűen megnövekedett a kisiparosok, még inkább a kiskereskedők, vendéglősök, kocsmárosok száma. Amíg pl. az 1869-es népszámlálási adatok között hiába keresünk italárusítással foglalkozót, 402