Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányavidék

barnaszéntelepekről az első értesülések a 18. sz. közepéről valók, Bél Mátyás szerint (Notitia Hungáriáé novae historico geographia с művének IV. kötetében 1742.) a megyében mar ismeretes volt egy széntelep, ugyanis Vecseklő közság lakói szerint a hegyek között egy üregben „a föld régóta égett". A szén és turfa (tőzeg) iránti kereslet megnövekedését a 18. sz.-ban a nagyarányú fahiány segítette elő. 1766. szeptember 9-én 24 arany jutalmat helyezlek kilátásba annak, aki „turfát" fedez fel. 1768-ban a rendeletet ismét kihirdették, és a jutalmat 50 aranyra emelték fel. 1766—1771. között — a következő bejelentők tartottak igényt az aranyjutalomra megyénkkel kapcsolatban: 1768-ban Pest város néhány lakosa, név nélkül a somoskői barnaszénről tett bejelentést; 1769-ben Matusek Vencel pesti bádogos a tarjáni miocén barnaszénről tett bejelentést; 1768. és 1771. között Carl Nützen Edler von und zu Sandespiel, középső miocén korú lignitet jelentett be Verőcéről. Kétségtelen azonban, hogy ezek a bejelentők nem kutatások eredményeivel jelentkeztek, hanem csupán a kibúvásokból megismert szenet, ill. turfát jelentették be. (A kibúvásokban az alsó miocén korú barnaszén fordult elő.) A bejelentések sorsáról a salgótarjáni szénmedencére vonatkozó bejelentés tájékoztat a legérzékletesebben. Salgótarján, Kazár, Pálfalva és Zagyvaróna határában a kibúvásokból ismerték a szenet, amelyről 1767ben a Pressburger Zeitung is hírt adott. A szénmintákról, mivel a szétmáilóban levő kibúvásokból származtak, nem volt lehetséges végleges ítéletet mondani és ezért nem is találták használhatónak. A szakvélemény szerint, ha a kibúvás mértékéről adott adatok megfelelnek a valóságnak, úgy azon a helyen bőséges széntelep van, amelyet érdemes lesz feltárni, hiszen a jobb minőségűek, a kevésbé szétmállóak mélyebben fekszenek. A kérdést — hogy, használható-e a szén — végül is az döntötte el, hogy a széntelep Pesttől 15 mérföld távolságra feküdt, és ezt az utat egy fuvaros 1 nap alatt nem tudta volna megjárni. így 1769 májusában a Kamara közölte, hogy Matusek Vencel nem kaphatja meg a jutalmat, mivel az általa felfedezett széntelepet gyakorlatilag nem lehet hasznosítani. A szénről csak az 1782-es összeírás során esett ismét szó, amikor a megye, a somoskőújfalusi széntelepekről bejelentést tett. A helyzet közel nyolc évtizedig nem változott, habár 1817-ben Zipser András Krisztián, és 1819-ben Magda Pál is megemlékezett a nógrádi szénről. Az első bányanyitások a szénmedencében Az első bányát az 1840-es évek közepén Moosbrugger Jeromos (Hyeronimus) nyitotta meg, a Zagyva községhez tartozó Inászó-pusztán. A széntelepek jelentőségét Windsteig Gergely és Brellich János is372