Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Schneider Miklós: Bányászattörténeti információk a volt besztercebányai bányakapitányság iratanyagában

az átlag termelési költség mázsánként 83,15 krajcár. az átlag eladási ár mázsánként 33,49 krajcár, vagyis a mázsánkénti veszteség 49,66 krajcár. Ez a nagy ráfizetés a kimutatott rövid időszak alatt eladott 15 500 mázsa szén után 7697,30 forint veszteséget tett ki.

19 Az összeg meglehetősen nagynak tűnik, különösen, ha tudjuk, hogy az etesi szén fűtőértéke az 5000 kalóriát is meghaladta.

20 További elemzést igényel tehát annak kimutatása, hogy milyen tényezők játszhattak közre az etesi széntermelés ilyen mérvű gadaságtalanságának kialakulásában. 2.4 Az etesi bánya m ,u n ik á s s á g á n а к létszám- és bérviszonyait, valamint munkakörülményeinek egyes jellemző adatait ugyanazokból a forrásokból tudjuk nyomon követni, mint a már eddig ismertetett egyéb adatait. 2.41 A munkások száma 1888-ban a következőképpen alakult: férfiak 240 fő nők 6 fő gyermekek 60 fő

21 A század elején a létszámkimutatást már más szempont szerint állították össze. Ekkor a következő volt a létszám: vájár csillés összes április 200 120 320 május 220 125 345 június 220 115 335 július 180 105 285 augusztus 200 120 320 szeptember 270 200 470 október 270 190 460 november 290 200 490 december 280 200 480 január 290 210 500 február 270 200 470 március 280 160 440

22 Figyelemre méltó és további elemzést igényel az a körülmény, amely a fenti adatoknak a 2.3 pontban közölt termelési adatokkal és az 1886. évi adatokkal való összevetéséből derül ki. Az látszik ugyanis, hogy míg 1886-ban 306 fős létszámmal termeltek 213 ezer mázsa szenet, addig 1904. októberében 460 fős létszámmal termeltek 107,75 ezer mázsát. Az összehasonlításnál természetesen figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az 1886. évi etesi bánya területileg nem azonos az 1904. évivel. Az elmondottak egészének pontosságát és egzakt voltát is nagymértékben teszi kétségessé az említett körülmény, éppen ezért mindenekelőtt arra van szükség, hogy a kezdeti évtől egészen a század első feléig pontosan lokalizáljuk az etesi bánya területének alakulását, táróinak fekvését, méreteit. 366