Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

Nem kívánunk feddhetetlen jellemű hőst formálni belőle. Az ő tévedései, gyengeségei egyúttal azt a határt is jelezték, ameddig egy reformkori magyar nemes el tudott jutni a nemzeti függetlenség kivívásának cseppet sem veszélytelen útján. A hőssé való beállítás azért sem sikerülhetne, mert bármennyire is igyekeztünk élete, politikai tevékenysége minden jelentős mozzanatát felderíteni, több esetben kérdéseinkre nem sikerült választ kapnunk. Ám az így kialakuló kép — a másik két tanulmánnyal együtt — úgy véljük, jogossá teszi azt a törekvésünket, hogy Kubinyi Ferencet visszahelyezzük az utókor ítéletének megfelelő, kiemelkedő helyre. A CSALÁD ÉS AZ IFJÚKOR A hatalmas, szerteágazó, ősi múltra visszatekintő Kubinyi-család egyik tagja XVIII. századi portréján az alábbi Seneca-idézet volt olvasható: „A halállal nem szűnünk meg élni, a múzsa nem enged meghalni: emberhez illő gyönyörűség embertársainknak szolgálatára lenni." Ez a szolgálattétel a Kubinyi-családban gyakorta visszatérő motívum. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a jól ismert családi példák nagy, sőt alighanem meghatározó erejű hatással voltak a fiatal Kubinyi Ferencre. Kikről hallhatott, kiket ismerhetett? Hogy csak néhányat említsünk közülük: Kubinyi Sándor (1751—1799) volt az első magyar jogi lexikon szerzője. Az 1978-ban megjelent munka címe: Enchiridion lexici juris inclyti regni Hungáriáé. Ezenkívül híressé tette őt több ezer kötetes könyvtára is. Kubinyi Péter (1765—1835) jelentős pénzösszeggel támogatta az alakuló Magyar Nemzeti Múzeumot, sőt „különféle régiségek és természeti ritkaságok" is szerepelnek adományai között, amelyek gyűjteményéből származnak. Kis-Hontban közkönyvtárat és irodalmi társaságot alapított. Ez utóbb évkönyveket is adott ki, amelybe ő is írt tanulmányokat. Fő műve a Kubinyi-család története, több kiadást is megért. Kubinyi Károly Napóleon elleni katonáskodásán kívül azzal is észrevétette magát, hogy „kis latin-munkát adott ki, melyben az Ó-világ jeles íróinak kiválogatott mondásait állította egybe." Kubinyi Miklósnak Pesten volt jól menő ügyvédi irodája. Kisebb jogtudományi műveket írt, ugyanakkor irodalmi szalont tartott fenn, ahol magyar írókat látott vendégül. S végezetül itt volt az apa, Kubinyi András, aki minden rokonnál és példánál hathatósabban irányította fia, sőt fiai pályáját. Kubinyi András (1766—1855) és testvére Gáspár, a család nagyolaszi ágához tartozott. Ők a jobb módú Kubinyiak képviselői, amit azért is érdemes megemlíteni, mert kutatásaink során nem tudtunk a család vagyoni és birtokviszonyaira adatokat találni. Márpedig, amint látni fogjuk, a családtagok tevékenységének anyagi fedezetéül igencsak jelentős gazdasági háttérnek kellett lennie. Tény, hogy Kubinyi András és Gáspár apja nagy birtokkal rendelkezett : Liptó megyében a nagyolaszi és a madacsáni kastélyokat a birtokkal együtt, Nógrádban a karancssági uradalmat, a videfalvi és a pilinyi birtokokat, az ott levő kastélyokkal, a Tisza mentén a 36