Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Schneider Miklós: Bányászattörténeti információk a volt besztercebányai bányakapitányság iratanyagában

A szerződést az etesi bánya részéről dr. Pulszky és Hoffmann, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. részéről Feldmann és dr. Chorin írta alá. Az etesi bánya közgyűlése a szerződést jóváhagyta, a bányakapitányság jóváhagyása 1888. június 5-én kelt.

5 2.14 A bánya sorsának alakulását illetően említést kell tennünk arról, hogy a meglevő források alapján egyértelműen megállapítható: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. által megvásárolt bányákon kívül Etesen még egyéb bányák is léteztek. A bányakapitányság kérte a vállalatoktól a kőszénjogi szerződések kimutatását. Az Északmagyarországi Kőszénbánya Rt. kimutatásában nem szerepelt Homokterenye, Mátraszele, Baglyasalja, Karancsalja és Etes. A bányakapitányság érdeklődésére ezeknek a községeknek a jegyzékből való kihagyását azzal indokolták, hogy azok örök áron vett tulajdonukat képezik. Mint aztán a bányakapitányság összesítő kimutatásából kiderül, valóban az említett községek kőszén jogát (melyet azok 1891. szeptember 18-án kaptak), Északmagyarországi Kőszénbánya Rt. 3 millió 100 ezer forintért megvásárolta.

0 2.15 Az eredeti etesi bánya megszűnésével kapcsolatban csak szórványos adatok állnak rendelkezésünkre. Az első jelek a bánya felhagyásáról az 1891. évben mutatkoznak.

7 Később, 1904-ben találkozunk a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. jelentésével, mely közli, hogy az etesi Forgách-féle területtel felhagy, ez azonban már nem tartozott az eredetileg megvásárolt bányaterületek közé, hanem egy későbbi szerzemény volt.

8 Az 1891. évi felhagyás nem lehetett tartós, mert híradásunk van arról, hogy 1893-ban megindultak Pálfalván és Etesen a bányanyitás előkészületei.

9 2.2 Ezek után rátérhetünk azoknak az adatoknak az ismertetésére, melyek az etesi bánya termelési feltételeire, műszaki adottságaira vonatkoznak. Ezek az adatok meglehetősen esetlegesek, segítségükkel aligha lehetne teljes képet kapni a bánya műszaki állapotáról. Csupán néhány kiragadott — bár jellemző — adatot idézhetünk fel: 2.21 Az 1886. éví statisztika szerint a szállítópályák hossza 7500 méter volt, ezen ké/db. gőzmozdony tevékenykedett.

10 Ugyancsak a szállításra vonatkozik az az adat, hogy 1897-ben létrejött a Salgótarján— Pálfalva—

Etes villamosvasút, amely nagyban megkönnyítette a kitermelt szén elszállítását.

11 \ 2.22 A bányában folytatott biztonságos munkavégzés egyik feltétele, hogy az üzem rendelkezzék megfelelő jelzésrenddel. Egy baleset indította a bánya vezetőségét arra, hogy 1898-ban új jelzésrendet vezessenek be. Az új vészjelző berendezés 1899. októberében készült el, a bányakapitányság szakértői megjelentek, felülvizsgálták és szakvéleményük: a „felvett jegyzőkönyv a nevezett készülékek helyes kivezetését és kifogástalan működését konstatálván, azoknak üzembe vétele ezennel engedélyeztetik".

12 2.23 A műszaki vonatkozásokhoz tartozik még az is, hogy a bánya vezetősége az Etes-aknában 1905-ben gőzerejű ereszke létesítésére kért engedélyt. A bányakapitányság lefolytatta az ilyenkor szokásos 364