Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Horváth István: A bányászattörténeti kutatás Nógrád megyei programja

A bányászattörténeti múzeumi kutatás Nógrád megyei programja 1. A MÚZEUMI BÄNYÄSZATTÖRTENETI KUTATÁS JELENTŐSÉGE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE A bányászat (a bányamüvelés és a bányászok) kialakulásával a múzeumokban — mindenekelőtt a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban — több éve tartó szisztematikus tevékenység foglalkozik annak érdekében, hogy a munkásmozgalmi események megyei történetének során e speciális területtel: a szakma és tevékenység történetével megismerkedjünk. Az ismereteket feldolgozások (a megyei monográfia, a bányászattörténet, a Salgótarján története, a dokumentumkiadások) és háromdimenziós gyűjteményünk: dokumentum, irat, fénykép, fotó, tárgy tartalmazzák; a munka eredményességét jeizik és bizonyítják. Ennek alapján lehetővé vált átfogó kép és vélemény láttatása, ül. megfogalmazása. Valóságosan is látszódnak azok az ormok és vonulatok, amelyek a korszak fő történeti folyamatát alkotják. Az árnyaltabb megfogalmazás azonban továbbra is igény. Ezért kutatásunk során a tovább folytatást, a további kutatást állítjuk fókuszba. A mostani bányászattörténeti-múzeumi kutatási program azt célozza, hogy az eddigi eredményeket konstatálva és elismerve, a továboi folyamatos — tehát az eddigi tudományos tapasztalatokat figyelembe vevő, erre alapuló és új elemeket hordozó —, szervezett munkát indítson meg. Ennek során: — újabb konkrét ismeretet tárjon fel. Az ismereteket tudományosan rendszerezze, összefüggéseket keressen a magyar kapitalista ipar megyei történetéhez; alakítsa ki és fogalmazza meg azokat a jellemzőket, amelyek a Nógrádban élő és dolgozó bányászok tulajdonságaikém fogható fel (eredet, népesség, társadalom, rétegződés stb.) Vizsgálja azt is, hogy az ipar (a bányászat) megjelenése hogyan hatott a hagyományos paraszti gazdálkodás létére, fejlődésére. A történettudomány módszereivel jellemezze azt a politikai küzdelmet, amelyet e társadalmi csoport a saját sorsa javításáért, így egyúttal lényegében a társadalmi haladásért vívott. 357