Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

összegek előteremtése mellett az 1593. és az 1596. évi hadjáratok anyagi vonatkozású előkészítése voltak. így azután Forgách Zsigmond olyan uradalmak független és korlátlan urává lett 1596-ban, első felesége halála után, amelyeknek népei az általános elégedetlenség jegyében tekintettek vissza az egyre távolodó „régi szép időkre". — Az már a következő korszak történetéhez tartozik, hogy az 1592—1593. évi birtokbavétel után az átadás és a birtokba iktatás jogi elismerése hosszas pereskedések után csak számos év elteltével következett be. ы JEGYZETEK 1. A „Conscriptio bonorum Lossonczianorum ad arces Somoskeo, Zachen et diruti castri Gaách pertinentium" с 1596. évi összeírás a Magyar Országos Levéltár kamarai osztálya U et С sorozatában a fasc. 11, no. 50 jelzet alatt két példányiban (A és B) található. Ezek jegyzetekkel ellátott szövegét Jozef NOVAK a Szlovák Tudományos Akadémia pozsonyi filmtárában levő felvételeikről közölte a Szlovák Történeti Levéltár Richard MARSINA és Michal KUSIK által szerkesztett „Urbare feudálnych panstlev na Slovensku. I. (XVI. ötorocie) — Bratislava 1959." с. kiadványa (a továbbiakban: Urbare) 547—572. oldalain. Dolgozatomban ezt a szövegközlést használom. A szövegre a nagy kezdőbetűs összeírás vagy összeírásunk szóval is hivatkozom, főleg, ha az 1596. évszámot nem említem. Választanom kellett a családnév írását illetőéin, mert az régebben a Lossonc;:y, Losonczy, az utóbbi évtizedekben pedig a Losonczi, vagy éppenséggel a Losonci névalakokban fordul elő történelmi és irodalomtörténeti műveinkben. Ügy döntöttem tehát, hogy mivel a forrásomul szolgáló Összeírásunkban, valamint a tapolcsányi uradaloim 1570. évi összeírásában (Urbáre, 261—277. Közölte : Otomar GERGEL YI) a Lossonczi névalakot használtaik és mivel forrásközlésről van szó, ezzel a változattal élek dolgozatomban is. L. még az R0. sz. jegyzetet is. A három nógrádi központtal bíró uradalom 58 birtokegysége összeírásunkban csak részben szerepel uradalmakként csoportosítva. Ennek oka vagy az adatközlésre behívottaknak a kihallhatásuk helyére való rendszertelen beérkezésében, vagy a területre kiszálló biztosok útjának nem uradalmankénti ütemezésében kereshető. Közrejátszhatott ebben és az egyes birtokegységek leírásának terjedelmét illetően még a korábbi felmérések rendelkezésükbe álló iratainak rendezetlen és hiányos volta is. A három uradalom összeírásában háromféle adatközlési módozatot igyekeztek közös nevezőre hozni. 2. Az 1552. július 27-én Temesvárott hősi halált halt Losson-.-'i I~tván leányait, Fruzsinát és Annáit, valaimint a néhai bátyja — a feLsofifs, scs?ßi Báthory Klára által meggyilkoltatott Antal félárva, és az ő gyámsága alatt élő — leányait, Klárát és Dorottyát, az 1552. július 20-án kiadott — de nyilván már korábban kieszközölt — okiratával fiúsította I. Ferdinánd király. hz Oklevél a Lossoncziak birtokait is felsorolja. Kivonatát közlik NAGY Iván: Magyarország családai (a továbbiakban Nagy Iván i. m.) III. 174—175, és ILI ESS Y János: Balassa Bálinít Annája. Századok, 1898. (a továbbiakibain Illésy i. in.) 24—25, valamint REISZIG Ede: Nógrád vármegye története 1867-ig, a Borovszky Samu által szerkesztett „Magyarország vármegyéi és városai" с sorozat „Nógrád vármegye" c. kötetében, (a továbbiakban Reiszig i. m.) 416. 340