Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

szűrhetünk, hanem az, hogy azok egyrészt az egykori céhes- és háziipar, valamint a kereskedéssel egybekötött más foglalkozások, másrészt pedig a nagyúri udvartartás személyzete emlékét őrizték meg. A XVI. században különösen Nógrád és Nyitra megye volt híres a vadászsólymok, a rárók különböző fajtáinak befogásáról, tenyésztéséről, a magyar, a német és a török nagyurak számára való eladásáról. A sólymokra utaló nevű Ráróssal határos Szakai és a Zagyva-völgyi Ecseg Madarász nevű családjait vélem ilyen sólymokkal foglalkozóknak. Lehet, hogy a prágai Holubik család sem csak „galambos, galambász", hanem soiymász is volt, bár a galambtenyésztés is elképzelhető önálló foglalkozásnak. A XVI. században terebélyesedett ki a besztercei szilvával való foglalkozás, és az aszalásra kiválóan alkalmas gyümölcsének a hazai és a szomszédos országok piacain való értékesítése. Ilyen szilvaaszaló és azzal kereskedő családok lehettek Rimaszombatban és Bátkán a Szilvás nevet viselők. Aszalt szőlővel való foglalkozásra pedig a strázsi Szőlős családnév utal.

/i5 Ez a bátkai Szilvás családnév az 1546. és 1559. évi török defterekben szerepel, de 1562-ben már hiányzik, de megvan az 1559-ben feltűnő és az Összeírásunkban is szereplő Ács családnév. Almáson 1546-ban Boros, 1562-ben az esetleg ennek elírásaként is tekinthető Borsos szerepelnek, de 1562-ben már egyik változat sem található, de van egy Sós családnév, ami azonban — lehet, hogy nem Lossonczi úrbéres volt viselője — Összeírásunkban nem található. Nagycsitáron az 1546-ban és 1559ben meglevő Tőzsér családnév 1562-ben már nincs meg, de van egy Sörös Miklós és ez szintén nem szerepel Összeírásunkban. Gyöngyösön viszont 1596-ban lakott egy Seres Balázs. Volt-e közöttük vérségi kapcsolat, nem tudjuk. Losoncon, ahol pedig sört is adtak a földesúrnak, ilyen nevű nincs Összeírásunkban. A sör készítésével összefüggött a komló termelése vagy az azzal való kereskedés. Komlós családnevet a török összeírások mindhárom évében Dráhon találunk. A fenti példákból nyilvánvaló, hogy az 1596. évi összeírásunkban szereplő családneveket csak feltételesen fogadhatjuk el a törökök előnyomulása előtti időkre is jellemzőknek. Csoportosulásuk azonban nem lehet merő véletlen, különösen a mezővárosokban, és ezért feltétlenül olyan környezetre utalnak, amely a kézműipar és a kereskedelem, azokon belül pedig azok egyes ágazatai központjainak tekinthetők. A falvakkal kapcsolatban is felmerülhet bizonyos ágazatok előtérbe kerülése, de kellő számú ezekre utaló adat hiányában — néhány kivételtől eltekintve — határozott véleményt nem alakíthatunk ki. Ez utóbbiaknál viszont a várgazdálkodásra és a várszolgálatra vonatkozó adatok kerülnek előtérbe. így Jelsőcnél azt olvassuk, hogy ,,volt itt egykor egy szabad ház, a néhai Chernak Alberté, amely a hozzátartozó földdel együtt teljesen elhagyott", amiből esetleg az tételezhető fel, hogy az egykori Csernák a vilkei allodium jobbágyból lett, de szabadossá tett gazdatisztje, officialisa volt, és a szomszéd faluban, Jelsőcön lakott. A foglalkozási családnevek közül ilyenre utal — ahol az évszám nincs kitéve, az az Összeírásunk, ahol ki van téve az defterek adata — a Sáfár (Prága), Kontos, azaz számadó (Ecseg, 1546, 1559, 1562), Piszár, azaz írnok (Nagycsitár), más szolgálattevőkre a Kryho, talán jégverem331