Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején

oktatás, a tanítás minden területén — a tanító személyében, a tanítandó ismeretben — is megvalósítandónak tartotta. A különböző nézetek kibékítésére közbülső álláspontot fogadtak el a megyei rendek. Ennek alapja: a nemzeti és nyilvános iskolák létesítése, amelyben a „vallásbeli egyenlőség" valósul meg; a felekezeteknek és magánosoknak joguk legyen magániskolák alapítására. E javaslat elfogadását mindkét vitapartner kiábrándultan vette tudomásul. Ezért a vita tovább folytatódott „magános társkörökben". A liberális felfogás ismételten és tételesen kifejtette véleményét. Ennek hatására a megyei rendek ,,a tanításmód függetlenségét oly kiterjedő értelemben, mint a liberalizmus óhajtotta — elfogadták". Hasonló szellemben foglaltak állást az egyetemek működésével kapcsolatosan is. A németországi tapasztalatokat — a tanítás szabadságának érvényesítése mellett — javasolták megvalósítani. A tanítási szabadság az előadó-tanító nyelvi korlátozásától is eltekintett.

58 * Az 1828—1832 közötti korszak politikai viharokat, vitákat, új nézetek felbukkanását és terjedését jelentette Nógrádban is. Az 1825-ös politikai program ez időszakra kiszélesedett; átfogta a társadalom egészét. Annak minden akut, megoldásra váró problémakörét érintette, a kor nemesi rendjének, felkészültségének, ismeretének megfelelően. A megadott válaszok sokszor nem voltak kellően megalapozottak, de a megyei helyzet, az itt folyó törvényhatósági tevékenység politikai elemzése igazolta, hogy szélesre tárultak a kapuk a korszerű felfogás előtt, és annak befogadásával út nyílott a rendi Magyarország körülményeinek gyökeres átalakítására. JEGYZETEK Ez a dolgozat egy nagyobb, a reformkori Nógrád megye politikai viszonyainak fejlődéstörténetét átfogó tanulmány része. Szándékunk az volt, hogy összefoglaló képet adjunk a címben megjelölt időpontról és témakörben. l.A megyék — köztük Nógrád — ellenállását részletesen ismerteti: HORVÁTH Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből 1823—1848-ig. Genf, 1864. 104—110. p; Nógrád megye története I. köt. 1972. 288—289. p. (Irta BELITZKY János.) Az ellenállás körülményeinek feldolgozása még várat magára. Ez alkalommal sem vizsgáltuk ezt részletesen. Mindenesetre rendkívüli mértékű ellenállással találkoztunk, hiszen az elfogott első alispán (aug. 29.) helyett a másodalispán Gyurcsányi és Prónay aljegyző vezetésével a megyeszékhely közelében fekvő Szügy községben hozták meg a megye nemesi rendjei az újoncozást és az adózást ellenző határozatukat. Azt a váci káptalannál — mint hiteles helynél — helyezték el. (Szept. 1.) Az ellenállást nov. 4-én ismételt katonai erőszakkal megtörte, de az az év végéig elhúzódott. Brunszwik főispán 1824. szept. 7-i közgyűlésen tudott csak hivatalosan pontot tenni az eseményekre. 2. Az eseményre utaló összefüggéseket és annak jegyzőkönyvi másolatát közli : a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1978. (Horváth István: A zelenei jobbágyok megmozdulása 1825-ben.) 115—142. p. 30