Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

még többen készítették. Luca napjához fűződik az a hiedelem, hogy ezen a napon nem szabad kölcsönadni semmit, mert elviszik a szerencsét. Lucázás A három faluban az 5—10 éves gyerekek 1920-ig jártak lucázni. Kulcsot, acélt vittek magukkal, azt zörgették. Csak rokonokhoz mentek köszönteni. Az elmondott versért pénzt kaptak, melynek összege a rokonsági foktól függött. Lucázni a cselédek gyermekei nem jártak. Luca-szék A Luca-szék készítésére sem a cselédek, sem a falusiak nem tudtak konkrét adatot mondani. Csupán szüleik, nagyszüleik elbeszéléseiből hallották, hogy a régi öregek idejében készítettek Luca-széket. Annyit őrzött meg az emlékezet róla, hogy tizenkét napig kellett készíteni, ráállva a boszorkányokat meg lehetett látni az éjféli misén. A visszaemlékezések szerint Luca-széket csak a faluban készítettek. A Luca-esti alakoskodás a vizsgált időszakban már nem volt szokás. Adatközlőink egy esetről tudtak, az 1920-as években, egy nógrádmarcali asszony lepedőt terített magára, úgy ment a falun végig, hogy a gyerekeket ijesztgesse. Luca-napi alakoskodók egykor csak a faluban voltak. 4. Karácsony Karácsony böjtjén, december 24-én, a cselédeknek egész nap dolgozniuk kellett. Többnyire trágyát hordtak ki a határba ezen a napon. A munkát este 6—7 óra körül fejezték be, amikor a gondjaikra bízott urasági állatállományt megetették, megitatták. A falusi gazdák ezen a napon már nem mentek a határba, délelőtt tüzelőt készítettek be, szecskát vágtak az állatoknak, a ház körül foglalatoskodtak. A cseléd- és a falusi aszszonyok kora reggeltől sütöttek-főztek. Az őrhalmi Mária-majorban lakó cselédasszonyok már az előző napon hozzákezdtek a sütéshez, mert az egy kemencén osztozó kilenc család csak így tudta az ünnepekre szánt túrós lepényt, kalácsot megsütni. Aprószentek- A falusi pásztorok (csordás, kanász, lovász) karácsony hordás böjtjén már nem hajtottak ki, a cselédek sertésekhez felfogadott pásztorok délig „megjáratták az állatokat". A faluban korán reggel, a cselédeknél kora délutántól kezdték hordani a pásztorok az „aprószenteket". A nyírvagy fűzfavessző köteget a pásztorok hónuk alatt vitték, széthordására a pásztort felesége, gyermekei is elkísérték. Az asszony „hátyikosarat", zsákot, a nagyobb 286