Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején

Az alkotmányos viták során néhány akut kérdés is megfogalmazódott a megyei küldöttségben. így kiemelendőnek tartom azt a megyei liberális csoport által képviselt álláspontot, amelyet az országgyűlési képviseletről, a nemzet képviseletéről hangoztatott. E szerint ,,a nemzeti képviselés a nemzet minden osztályára teljesen és kizárólag a közrendek táblájánál legyen egyesítve, s az egész ország kívánati, csak ezen tábla nyilatkozásaiba szemléltessenek, a főrendek táblája pedig tehessen ugyan figyelmeztetéseket, mérsékelő javaslatokat, de korlátlan «-tiltom-« által a közrendek nyilatkozásaiban képeztetett országkívánatokat ne akadályozhassa". Az arisztokrácia vétóját elvető javaslatot, valamint az idézetben olvasható azon gondolatot, hogy „a nemzet minden osztályára" kiterjedő képviselet valósuljon meg, a megyei közgyűlés elfogadta.

52 Bár a későbbiekben látni fogjuk ennek értelmezésében, gyakorlatában a „rendi" szemlélet jelent meg. Még a konzervatív felfogású csoport is elítélte a tisztújítás során meghonosodó gyakorlatot. Véleményében ugyan azt fejezte ki, hogy a választás „a nemesség legfőbb kiváltsága", de arról is őszintén szólt, hogyan élt ezzel a politikai jogával a nemesek leszegényedett része: „Vajon birnak-e a szegények elegendő tehetséggel ezen kiváltság használására? Sokan hozzá sem jutnak: mivel egész idejüket élelem keresésre kénytelenek fordítani, s a mindennapi szükség nem engedvén, hogy a közvetlen érdektől távolabb álló gondolatokkal foglalatoskodhassanak, a választási jogot rendeltetéséhez képest nem gyakorolhatják. Mi következik? Mivel természetszerű módon nekik nem lehet, természetellenileg használják a jogot, élelem keresésére fordítják: s a választási jog élelem keresés eszközévé válik".

53 A küldöttségi gyűlésen felvetődött: ha már a szegényebb nemesség nem tud a választási jogával kellően élni, nem kellene-e a választási jogát „a gazdagabb résznek átadni"? E kérdés felvetődése ismételten lehetőséget adott a liberális csoportnak arra, hogy kifejtse véleményét a hatalomról. Kifejezték: „Kétségen kívül minden kártékony hatalom, mennél kevesebb kézben van egyesülve, annál veszedelmesebb, s a gazdaság ártalmas hatósága is többek közt elosztva nem oly' nagy rossz, mint csak néhánynak birtokában". Azt a nézetét többször is hangsúlyozta e csoport, hogy a dolgok természetéből „a fennálló viszonyokból" származó rossz soha nem olyan ártalmas, mint ami a kormányzásból fakad, tehát mesterséges úton jött létre. Ezért azt fogadta el, hogy a választási jog, még ebben a megromlott formájában sem vehető el a szegényebb nemesektől. A kiváltság megtartása mellett szorítsák vissza a visszaéléseket.

54 A megyei küldöttség humánus és felvilágosult álláspontot foglalt el a vallásszabadság, a sajtószabadság, a katolikus papság szavazati jogának kérdésében. Mindezekkel fokozta azt a nyilvánvaló ellentmondást, amely az alkotmánnyal kapcsolatban meghirdetett elvi kinyilatkoztatása, valamint a konkrét kérdések megvitatása során elfoglalt részkérdésekben sokszor előremutató véleménye között feszült. A korszak politikai vitáiban feltűnően háttérbe szorultak azok az osztályok és társadalmi csoportok, amelyek a kiváltságos renden kívül éltek. A társadalom osztályainak, csoportjainak megítéléséről alkotott kép nagyon ellentmondásos, amelyet kiolvashattunk a megyei gyűlések, a 27