Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

készítették, hosszú alkudozás után tőlük vette meg a vőfély. A jelvényekért kapott pénz a leányoké maradt. Ez a szokás a cselédeknél és a falusi gazdáknál egyaránt megvolt. Egyházi Az egyházi esküvőre a nógrádgárdonyi cselédek Csi­esküvő tárba, Nógrádmarcalba, a patvarciak a helyi templom­ba és Szügybe, az őrhalmiak helybe és a hugyagi temp­lomba jártak. Ha nem volt helyben az (egyházi esküvő, akkor az esketésen részt vevőknek az uradalom biztosí­tott kocsit. Mielőtt elindultak volna a templomba, a vő­fély elbúcsúztatta a menyasszonyt. A búcsúztató a cse­lédeknél mindig a szobában történt. Az első kocsin a vőlegény, a vőfély, a kereszt-, vagy bérmakeresztany­ja, két nyoszolyólány kapott helyet. A második kocsira ült a menyasszony, a násznagy, a keresztanyja és két nyoszolyólány. Ha több kocsit kaptak az uradalomtól, akkor a közeli rokonok közül is többen elmentek a templomi esküvőre. A szülők a szertartáson nem vet­tek részt. A csitáriak és őrhalmiak a helyi, a patvarci gazdák a szügyi templomban tartották esküvőjüket. A menyasz­szony-búcsúztató előtt, a vőlegény násznagyának meg kellett vennie a biliingkoszorút. Ezt a menyasszony nyo­szolyólányai készítették az előző napon. A koszorúnak olyan nagynak kellett lennie, hogy az a násznagy ka­lapját átérje. A két násznagy alkudozott a billingkoszo­rúra. A pénzt a nyoszolyólányok kapták. A patvarciak mindig, az őrhalmiak csak akkor mentek lovas kocsival az esküvőre, ha távolabb laktak a templomtól. Ilyen­kor nyolc-tíz lovas kocsi is vitte a násznépet. A menet végén levő kocsin a zenészek voltak. A lovak hámjára színes selyem- és papírszalagokat, kendőket kötöttek, gyakran még a hintó („bricska") kerekeinek küllőibe is fűztek színes szalagokat. A szülők itt sem vettek részt a templomi szertartáson. Ha gyalog mentek a templomi esketésre, a menyasz­szony és vőlegény is külön indult el násznépével. A cse­lédeknél a két menet az országúton találkozott egymás­sal, majd a továbbiakban a vőlegény ment elöl rokon­ságával, őket követte a cigánybanda, a sort a menyasz­szony és násznépe zárta. A gazdáknál a két lakodalmas­menet a templomnál találkozott abban az esetben is, ha csak egy zenekart fogadtak. A cselédeknél és a fa­lusiaknál a menet élén a vőlegény, illetve a menyasz­szony haladt. Őket a nyoszolyólányok, a vőfély(-ek), a násznagy(-ok) és a násznép követte. Az egyházi esküvő a cselédeknél a vasárnapi nagy­mise után, a gazdáknál szerdán délelőtt, többnyire 11 óra tájban volt. A templomba először a vőlegény, majd 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom