Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

készítették, hosszú alkudozás után tőlük vette meg a vőfély. A jelvényekért kapott pénz a leányoké maradt. Ez a szokás a cselédeknél és a falusi gazdáknál egyaránt megvolt. Egyházi Az egyházi esküvőre a nógrádgárdonyi cselédek Csiesküvő tárba, Nógrádmarcalba, a patvarciak a helyi templomba és Szügybe, az őrhalmiak helybe és a hugyagi templomba jártak. Ha nem volt helyben az (egyházi esküvő, akkor az esketésen részt vevőknek az uradalom biztosított kocsit. Mielőtt elindultak volna a templomba, a vőfély elbúcsúztatta a menyasszonyt. A búcsúztató a cselédeknél mindig a szobában történt. Az első kocsin a vőlegény, a vőfély, a kereszt-, vagy bérmakeresztanyja, két nyoszolyólány kapott helyet. A második kocsira ült a menyasszony, a násznagy, a keresztanyja és két nyoszolyólány. Ha több kocsit kaptak az uradalomtól, akkor a közeli rokonok közül is többen elmentek a templomi esküvőre. A szülők a szertartáson nem vettek részt. A csitáriak és őrhalmiak a helyi, a patvarci gazdák a szügyi templomban tartották esküvőjüket. A menyaszszony-búcsúztató előtt, a vőlegény násznagyának meg kellett vennie a biliingkoszorút. Ezt a menyasszony nyoszolyólányai készítették az előző napon. A koszorúnak olyan nagynak kellett lennie, hogy az a násznagy kalapját átérje. A két násznagy alkudozott a billingkoszorúra. A pénzt a nyoszolyólányok kapták. A patvarciak mindig, az őrhalmiak csak akkor mentek lovas kocsival az esküvőre, ha távolabb laktak a templomtól. Ilyenkor nyolc-tíz lovas kocsi is vitte a násznépet. A menet végén levő kocsin a zenészek voltak. A lovak hámjára színes selyem- és papírszalagokat, kendőket kötöttek, gyakran még a hintó („bricska") kerekeinek küllőibe is fűztek színes szalagokat. A szülők itt sem vettek részt a templomi szertartáson. Ha gyalog mentek a templomi esketésre, a menyaszszony és vőlegény is külön indult el násznépével. A cselédeknél a két menet az országúton találkozott egymással, majd a továbbiakban a vőlegény ment elöl rokonságával, őket követte a cigánybanda, a sort a menyaszszony és násznépe zárta. A gazdáknál a két lakodalmasmenet a templomnál találkozott abban az esetben is, ha csak egy zenekart fogadtak. A cselédeknél és a falusiaknál a menet élén a vőlegény, illetve a menyaszszony haladt. Őket a nyoszolyólányok, a vőfély(-ek), a násznagy(-ok) és a násznép követte. Az egyházi esküvő a cselédeknél a vasárnapi nagymise után, a gazdáknál szerdán délelőtt, többnyire 11 óra tájban volt. A templomba először a vőlegény, majd 275