Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

Az azonos majorban, vagy pusztán lakó cselédek között kiterjedt rokoni kapcsolatok nem alakultak ki. A legény, ha megnősült, egy-két évnél tovább nem maradt szüleivel. Függetlensége érdekében a szomszédos uradalomba szegődött el cselédnek, ahol családja egy közös konyhára nyíló szobát kapott. Nem volt ritka családonként a 6—8—10, vagy még ennél is több gyermek. Ha megnősültek vagy férjhez mentek, abban az uradalomban helyezkedtek el cselédnek, ahol éppen hely volt. Azonos pusztán egy-két nős testvérnél több csak a legritkább esetben lakott. Gondosan ügyeltek azonban arra, hogy „félnapi járásnál" ne kerüljenek távolabb egymástól. A cselédek és a falusiak kapcsolata nem volt szoros. A cselédek a faluba csak akkor jártak be, ha üzletbe, templomba vagy a kocsmába mentek. Farsang és vendégség alkalmával rendezett falusi táncmulatságon a cselédek is megjelenhettek, de „csak maguk között szórakoztak". A cselédlegény nem hívhatta táncba a falusi gazda leányát. A falusi legény szülei nem nézték jó szemmel, ha fiuk cselédlányt akart szeretőjének választani. A faluban lakó föld nélküli zsellérek többsége együtt dolgozott a cselédasszonyokkal az uradalmi földeken, mint napszámos. A közösen végzett munka, a megélhetés azonos gondja baráti, olykor rokoni kapcsolat létesítését segítette elő a cselédek és a zsellérek között. Az uradalmi földeken kommenciós cselédként csak férfiak dolgozhattak.

10 A munkaidejük nyáron reggel 3 órától napnyugtáig, télen 5 órától este 6—7 óráig tartott. Az asszonyok a gyermek nevelésével foglalkoztak. Ha volt nagyobb leánytestvér, arra bízták a kisebbet, az anya pedig napszámba járt. Itt a munkaidő napkeltétől napnyugtáig tartott. Este főzték meg a másnapi ételt. Az iskolából kimaradt fiúk kisebb testvéreikre vigyáztak, libát legeltettek, a mindennapi tüzelőt készítették be, apjuk mellett dolgoztak stb. Tizenöt éves koruktól fél, 18 éves kortól pedig egész kommenciót kaptak. A lányok 12 éves korukig a kisebb testvérek felügyeletén kívül, részt vettek az otthoni takarításban, a mosásban, segítettek a főzésben stb. Tizenkét éves koruktól napszámba jártak. A nők feladatai közé tartozott a ház körüli állatok ellátása, gondozása is. A cselédek ugyanis sertést, baromfit, nyulat egyaránt tarthattak. A századforduló tájára a nagyarányú birtokaprózódás az általunk vizsgált községek parasztságánál is lezárult. Az osztozkodás révén apróra töredezett földeket a nagygazdák vásárolták fel. A két világháború között az egyes falvak úrbéri birtokának jelentős része csu-