Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején

is foglalkoztak. Marx a következőket írta Say értékelméletéről: ,,Még kényelmesebb dolog természetesen az értéken semmit sem gondolni. Akkor teketória nélkül mindent e kategória alá lehet sorolni. így pl. J. B. Say. Mi az érték? Felelet: »Az, amit egy dolog ér«.. És mi az ár? Felelete: »Egy dolog értéke pénzben kifejezve«. És miért van a föld munkájának értéke? »Mert bizonyos árat adnak érte«. Tehát az érték az, amit egy dolog ér, és a földnek azért van »értéke«, mert értékét »pénzben fejezik ki«. Ez mindenesetre igen egyszerű módszer, hogy a dolgok Why-át (miértjét) és Where for e-ját (mi. célból ját) megmagyarázzák."

43 Say hatásának kimutatása e dolgozat későbbi fejezetére vár. Mint forrást kétségkívül jelentősnek kell tartanunk, hiszen a rendi keretek között folyó nemesi politikai megújulást akarók közé, merőben új, addig nem ismert gondolatot vitt be. A kapitalizmus, a következő társadalmi-gazdasági formáció létét és mechanizmusának egy bizonyos szempontból előadott gyakorlatát. Az akkori nógrádi gazdasági-társadalmi viszonyok ismeretében leszögezhető, hogy Say tevékenységének, felfogásának hatása — a hibái mellett — kétségkívül erjesztcleg hatott az itteni szabadelvű gondolkodókra/

14 A POLITIKAI IRÁNYZATOK TÁRSADALOMKÉPE — KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LIBERÁLIS GONDOLKODÓKRA 1828—1832 közötti időszakban — az eddigi tapasztalatok alapján állítható — felpezsdült Nógrád megyében is a politikai élet. Lassan kialakultak azok a közéleti fórumok, ahol a különböző felfogások, vélemények ütköztetésére és cseréjére lehetőség kínálkozott. A 20-as évek elejének bizonytalanabb nézetei tovább kristályosodtak, tartalmában gazdagodtak is. Egyre jobban körülhatárolható volt az a kör, amely a fejlődésért cselekedni akart, és rendelkezett is olyan képességekkel, hogy akaratát érvényesíteni tudta. Ismeretük a magyar valóságról pontos és hiteles volt. Figyelemre méltó szellemi erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy tevékenységükben leküzdjék a provinciális vonásokat: gondolkodásukat ugyan a megyei törvényhatóságok lehetőségei, körülményei inspirálták, erről az alapról azonban eljutottak a kor Európájának problémájához. Nagy készséget mutattak az irányban, hogy ezt a tapasztalatot és a magyar valóságot összevetve új társadalmi képet alkossanak; olyat, amelyet modern, korszerű gazdaság, politikai és kulturális viszonyok jellemeztek, amely otthont ad a magyar rendeken túli társadalmi csoportoknak is. A megye ellenzéki politikusai — ekkor úgy tűnt — sikeresen »megdolgozták« a sokszor ellenálló konzervatívabb erőket. A korábban jelzett „mérsékelt" haladást képviselő politika egészében, a két eltérő fő irányzat állandó jelenléte mellett a haladó erők továbbra is szóvivők maradtak a megye közéletében. Mindezek alapján nézzük meg, hogy Nógrád megyében miként alakultak a politikai vélemények a kor legfontosabb kérdéseit illetően? Miként jellemezhetők a fejlesztendő gazdasági, politikai, kulturális körülmények? 20