Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

főt, melyből 37-en, csaknem 16 °/o fiatal volt. Köztük: Bozó György villanyszerelő, Jamniczki Antal géplakatos, Juhász István bányamunkás, Lieber Gyula ipariskolai hallgató, Szvidt Györgyné tanítónő, Ardai Mihály szabósegéd, Szalvai Mihály kőműves.

38 Dokumentum tanúskodik arról, hogy még 1921 áprilisában és novemberében is „állam és társadalom ellenes tevékenység, vagy annak alapos gyanúja miatt" nyilvántartottak, REÎ' alá helyeztek fiatalokat. Többek között: Bakronyi Géza 17 éves lakatos „vöröskatona volt, s mint ilyen a kommün bukása után nyilvános helyen agitált." Beretelmák Adolf 27 éves üvegfúvó „A kommün ideje alatt vöröskatona volt, s az Internacionálét énekelte. Internálva volt." Bozó György 25 éves villanyszerelő „a munkástanács elnöke volt. A népgyűléseken szónokolt és izgatott. Hat havi börtön." Csizik Géza 25 éves mészáros „a kommün alatt vöröskatona volt, s a kommün bukása után a jelenlegi rend- ós társadalom ellen izgatott. Internálva volt" Dr. Gádor Ferenc 30 éves ügyvéd „a forradalmi törvényszék tagja volt, s mint ilyen a kommün alatt agitált. Veszedelmes agitátor volt. Internálva volt" Ifj. Kohót Dániel 27 éves bányai kovács „főbizalmi volt a bányatelepen (Inászó) s kommunista magaviseletet tanúsított, 30 napig elzárva volt." Kohut József 25 éves bányamunkás „kommunista. A kommün idején megbízhatatlan elemekkel tartott fenn összeköttetést." Pilinyi János 21 éves bányamunkás „bizalmi volt, s mint ilyen a bányászok között agitált a kommunizmus érdekében." Révész Imre 28 éves bányai tisztviselő „mint agitátor a kommün érdekében nagy tevékenységet fejtett ki. Internálva volt." (bányászzászlóalj parancsnoka volt — V. I.) Sótér Alajos 30 éves bányász „a kommün bukása után több személy előtt azt hangoztatta, hogy a kommün nem bukott meg csak alszik. Internálva volt". Sulyok Sándor 25 éves üvegfúvó „a kommün ideje alatt izgató levelet küldött a Népszavának a kormányzat és a nemzeti hadsereg ellen. Internálva volt". Varga (dombi) Miklós 24 éves vasöntő „a kommün bukása után nyilvános helyeken is az Internacionálét énekelte."

39 A Tanácsköztársaság politikai és hatalmi szerveiben részt vettek további csoportja Csehszlovákiába emigrált, ahonnan csak 1923—24-ben tértek hoza. S voltak, akik a megfélemlítés következtében, kenyeret adó munkahelyük megtartása reményében tartották távol magukat a baloldali politikai mozgalomtól. Tulajdonképpen az ellenforradalmi rendszer stabilizációja után, 1923—24-ben kezdődött el a baloldali politikai mozgalom szerveződése, az erők számbavétele és egységesítése. Nézzük részleteiben az idézett állításokat: „ebben az időben még a helyi viszonyok között a párt és a KIMSZ szervezeti egységet alkottak..." a KMP és a KIMSZ együttes újjászerveződése nem helyi jelenség volt. A KIMSZ II. kongresszusa 1930. tavaszán értékelte a mozgalom helyzetét, s megállapításai között szerepelt, hogy a KMP és a KIMSZ 1920—21-től 1925—25-ig — az MSZMP létrejöttéig — együtt rendezte sorait, együttes tevékenységet, akciót szervezett, és valósított meg.

40 Ez az együttes tevékenység szükségszerű volt, mert a fehérterror következtében az erők szétzilálódtak, önálló cselekvésre sem a párt, sem az ifjúsági szövetség szabadon maradt tagjai nem voltak képesek. Mondanom sem kell, hogy itt csak a legjobbakról lehet szó, s ez csak 189