Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez
emelték és napokon belül létrehozták az ifjúmunkás fegyelmi bizottságot. A bizottság tagjai: szakmunkások: Csizu József Elek és Vlacsil Béla ifjúmunkások: (azaz tanoncok) Krajnák Ferenc és Sokup Ferenc. 27 ' Hogy ez a fegyelmi bizottság, hogyan működött, miképpen funkcionált, milyen ügyeket tárgyalt és milyen határozatokat, intézkedéseket hozott, arra vonatkozólag nincs anyag. Az Acélgyárban nem működött ifjúsági szervezet, mely az IOSZ, később a KIMSZ kötelékébe tartozott volna. Valamiféle összefogás az ifjúmunkások, de még inkább az ifjúmunkás-tanulók, -tanoncok között lehetett, mert az Ellenőrző Munkástanács 1919. április 17-i ülésén 12. napirendi pontként tárgyalta az ifjúmunkások kérését. Feltételezhető, hogy a bizalmitestület összegezte a tanoncokat foglalkoztató problémákat és terjesztette az Ellenőrző Munkástanács elé. A pontokba foglalt kérés még ismeretlen, csak a határozatból következtethetünk a munkástanácshoz benyújtott kérelem tartalmára vonatkozóan. A határozat így szólt: ,,1.) akik szakmájukban 4 éve foglalkoztak, felszabadítandók." Vagyis a segédlevél megszerzésére vonatkozott a kérés. Valószínű, hogy a szakma tanulására fordított idő meszsze meghaladta a 4 éves időtartamot. (Olcsó munkaerő a Rt-nak.) „2.) Az ifjúmunKások kötelesek az első évben tisztántartani." Gondolom, a fiatalok azt kifogásolták, hogy tanulóidejük alatt a mesterek és segédek velük takaríttatták munkahelyi környezetüket, gépeket, munkaeszközöket, szerszámokat, mindaddig, míg segédlevelet, szakmunkás-bizonyítványt nem szereztek. Ezt a tevékenységet csak az első tanulóévre vonatkoztatta a munkástanács határozata. „3.) Törvényes életév letöltése után 2 heti próbaidővel lehet szerződtetni." A törvényes életév valószínűleg a fiatalok munkába való felvételét, tononcként való szerződését, alkalmazását jelentette. ,,4.) Kőműves szakmában dolgozó ifjúmunkások órabére 1 %-ban állapított meg." A kőműves szakmát tanuló fiatalok a szakmunkások bérének 1 %-át kapták a tanulóidő alatt. A határozat azt is előírta, hogy 12 évesnél fiatalabbak nem alkalmazhatók, nem tanulhatnak szakmát. 25 A Tanácsköztársaság megdöntése után a Salgótarjáni Acélgyár igazgatója Liptay B. Jenő úgy irt a fiatalokról, hogy a legnagyobb kárt a serdülő tanoncok és ifjúmunkások okozták. „Az internacionálé fogalma, a nemzetietlenség, a hazafiatlanság annyira elzüllesztették ezen ifjú lelkeket, hogy hosszú időre lesz szükség, amíg sikerülni fog az ifjúmunkásokat újra nemzeti hazafias szellemben tartani." 26 „Az internacionálé! leghangosabban ezek dalolták, ...a tanulást egészen elhanyagolták," 27 186