Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Balázs László: Adatok a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni iparostanonc-iskolájának történetéhez

A tanonciskola oktató-nevelő munkájának eredményességéről is vannak adataink. „Nagy örömmel észleltem úgy az elemi iskolában, mint az iparos tanoncziskolában, hogy az ifjúság nevelése és oktatása hivatott, buzgó és kötelességtudó tanférfiakra van bízva. Csak azon óhajommal toldom meg ez elismerésemet, bár hazánk minél több iskolája dicsekedhetnék ily tanerőkkel" — írta dr. Pacséri Károly, megyei királyi tanfelügyelő 1899-ben.

29 1912-ben az iparoktatási szakfelügyelő, miután „beható vizsgálatot" tartott minden osztályban minden tantárgyból — megtekintette a tanulók rajzait, fogalmazási és könyvviteli dolgozatait —, a legnagyobb elismerését fejezte ki a tapasztaltak felett.

30 1930-ban is elismerően nyilatkozott a szakfelügyelet az acélgyári tanonciskolában folyó oktatómunkáról, de a könyvvitel-költségvetéstan tanításában alapos reformok bevezetését kérte.

31 Egy 1932-ből fennmaradt iparoktatási főigazgató látogatásáról készült jegyzőkönyv igen alapos és fontos adalékokat tartalmaz az oktatómunka színvonalát illetően. Látogatása végeztével megállapította a főigazgató, hogy az iskola egyik fő erőssége a rajztanítás, mely „máris nagyon tiszteletreméltó színvonalat ért el". A tanmeneteket igen jónak, gyakorlatiasnak tartotta, a rajzok kivitelét kifogástalannak. Tárgyi szempontból is kiválónak minősítette az eredményt. Kifogást emelt viszont a különböző tárgyak írásbeli munkáival kapcsolatban, különösen a hiányos javítások miatt. A tanulókról szerzett benyomásai nagyon kedvezőek voltak. A IV. osztály tanulóinak könyvviteli feleleteitől eltekintve, a tanulók szóbeli megnyilvánulásait kiválónak értékelte, különösen a II. osztályosok természettani feleleteit, melyek pontos tudásról és biztos rajkészségről tanúskodtak. A technológia tárgyban a III—

IV. osztályos tanoncok „magas szakintelligenciáról adtak számot", összegezve a látottakat, hallottakat megállapította, hogy az iskola munkája messzemenő elismerést érdemel, ti. a tantestület évről évre megtalálja annak a lehetőségét, hogy tanítása módszerén, a tanított anyagon olyan csiszolásokat végezzen, melyek a tanítás eredményét tökéletesebbé és szakszerűbbé teszik.

32 A rajzoktatás színvonalának jellemzésére meg kell említenünk, hogy már a 20-as években jó hírnévre tett szert az acélgyári iparostanonciskola. Ekkoriban a VKM rendelkezése folytán, minden évben kerületi rajzkiállításokat rendeztek, amelyeken kötelező volt a részvétel. 1928-ban Gyöngyösön szerepeltek a kerületi tanonciskolák rajzmunkái, melyeknek a szakrajz-tanmenetet, azaz az évi szakrajz-tananyagot kellett bemutatniuk, több tanonc munkáiból összeválogatva. A m. kir. VKM Iparoktatási Főigazgatóság véleménye szerint „a salgótarjáni iskola mintaszerűen oldotta meg feladatát. Kiállítási anyaga azt a nívót mutatja, amelyre minden iparostanonc-iskolát felemelni szeretnénk".

33 1941 decemberében az iskola külső-belső rendjét kifogástalannak találta a szakfelügyelet. A tanuló megjelenéséről — „dacára a nehéz és sok szennyeződéssel járó testi munkának — azt állapította meg, hogy tiszta és fegyelmezett. (Az ifjúság a levente egyesületben, cserkész csapatban, sportegyletben és ifjúsági vöröskereszt egyesületben működik.)" A tanulmányi eredmény tekintetében semmi lényegbevágó kritikai észrevételt nem tett a szakfelügyelő. Az általános tanulmányi eredményt 167