Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: A balassagyarmati „Szűr Posztó Csinálás” intézete

melly által az Intézet fen maradása az egyébb kint olly könnyen minden Munka Intézetre tsökkenést hozható szerencsétlen körülmények ellen biztosítva légyen". A közgyűlés elfogadta javaslatát és a nyereség egy részét biztonsági tartalékként az intézeti pénzalaphoz csatolta. A nyereség nagyobb részét rabtartási költségek címén a megyei pénztárba fizették be. A kezdeti években 40—50 rabot dolgoztattak, s a rabtartási költség rabonként egy évre átlagban 26 forint 21 krajcár, ami egy munkanapra 5 181/280 krajcárt jelent. (Ezt úgy számolták ki, hogy év végén a naponként feljegyzett rabok létszámának összesítése után megszorozták azt az egy napra eső rabtartási költséggel!). A küldöttség az intézet további fejlődése érdekében úgy határozott; hogy a rabok szorgalmuk szerint a nyereségből a következő években részesüljenek. 1836 július 1-én történt pénztárzáráskor, a tartozásokkal együtt 8005 forint 8 krajcárt találtak váltócédulában. A raktárban az elmúlt évről feldolgozatlan gyapjú és eladatlan posztó is volt. Ennek okát a rabok között fellépő „scorbut nyavaják, s nagyobb közmunkák"ban találták. A két esztendőn át tartó szárazság a kalló használatát is megakadályozta, ennek tudható be a raktárban található kallatlan posztó. Ezért úgy határoztak, hogy egy új kallómalmot építenek. Végül néhány javítást célzó intézkedés mellett, a vizsgálatot azzal zárták le, hogy az intézet tisztviselőit jegyzőkönyvi dicséretbein részesítették.

16 A közgyűlési határozatnak megfelelően a rabok tartási költségeit megemelték, és így 1838—39-ben az egy rabra jutó összeg 42 forint 40 krajcárt tett ki.

17 1840-ben az intézet pénztőkéje már elérte a 26423 forintot, ezzel fennállása tíz év alatt 15320 forint nyereséget eredményezett. A rabok száma is emelkedett (mármint a dolgozó raboké) mert már 60—70 rab dolgozott a műhelyekben, ahol nyáron 3 font, télen 2 font gyapjút kellett megfonniuk, vagy 10 és 7 font gyapjút megkártolni naponta. A műhelyekben 60 fonó- 10 kártológép és 3 szövőszék működött. (A gácsi manufaktúrában ebben az időszakban 40 szövőszék volt, amin 600—700 munkás mintegy 1000 mázsa gyapjút dolgozott fel.

18 A rabdolgoztató intézet berendezéseit, készítményeit Kubinyi Ferenc, amikor az igazgatói tisztségről lemondott, ismételten összeíratta. A felszerelésről az 1841. január 16-án készült leltár nyújt képet. „Nagy pokrotz szövő széles szátva, nyüsttel, bordával, egész nyer Két keskenyebb posztó szövő szátva minden készületestül Csövellő egy Kártoló szék 10 db. Kártoló 7 pár Kártoló 3 pár új Gyapjú vágó kés egy új Egy gyapjú vágó ótska eltörött kés Ufa kettő készülettel 25. forint 30. 1. 10. 7. 7.30 3.30 1. 2. 146