Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)
vonal lesz arra alkalmas, hogy egykor országos forgalmat fog közvetíteni". Az értekezlet ezt a vonalat „nem csak óhajtja, de azt közgazdászati szempontból felette fontosnak és szükségesnek is tartja." 6 ? A megyei sajtó már teljesen határozatlan volt az állásfoglalás kérdésében. Majdnem mindegyik vasúti tervet üdvözölte, így ismét kiállt a Balassagyarmat—Rákos.—Budapest vonal mellett, amelyet 98 km hosszan kívántak megépíteni. „Budapesttől elterelni vasúti vonalunkat a hazafiság; iránti vétek, hogy ne mondjuk, bűn volna". Közvetlen összeköttetés Budapesttel, lett a jelszó. Az Erlanger bankház azonban nem nyilatkozott, hogy a vasutat ki fogja-e építeni. Azért álltak el a hatvani iránytól, mert a tárgyalások elakadtak. liá Tervezgietésekkel, új irányok kijelölésével telt el az 1886-os esztendő, mígnem 1887. január 13-án a másik érdekelt megye, Pest—Pilis—Solt—Kiskun megye alispánja felvilágosításért fordult Scitovszkyhoz, hogy hogyan is áll a két évvel azelőtt tervezett Aszód—Balassagyarmat vasút ügye? A vasút akkor is érdekelte volna a megyét, ha az esetleg Gödöllőnél, illetve Rákosnál kapcsolódott volna a MÁV vonalába. Válaszában az alispán a következőket közölte: Balassagyarmatnak Budapesttel való összeköttetése tervezés alatt van. Pillanatnyilag van csak szünet ügyében. Az ipolysági csatlakozás az OMÁVT, s Hont megye támogatásával a megvalósulás felé közeleg. A rákosi csatlakozás iránt annak idejében Oberreht János engedélyes útján, az Erlanger bankház alkudozott. A tárgyalások során a bankiház váratlanul kijelentette, hogy visszalép. Az alispán szerint a rákosi csatlakozás a megyében kedvezőbb fogadtatásra számíthat, mint a többi terv. Hogy melyik vasút épül meg előbb? Azt az a körülmény fogja eldönteni, hogy melyik hasznosabb a vállalkozóknak. 69 1887-ben a Budaipest—Rákosi—Balassagyarmat vasútvonal kiépítéséra Márkus Ágoston szerzett újabb engedélyt. A nyomjelző munkálatokat július 22-én befejezték, ezt Settl Jakab mérnök végezte el. A tervezett vasút hoszsza: 94,17 km lett volna és 28 községet érintene. A tervezet szerint: Rákos— Cinkota—Csömör—Fót—Veresegyháza—Kisújfalu—Mácsa—Tótgyörk—Püspökhatvan—Ácsa—Guta—Kövesd—A. Szécsény ke—A. Bodony—Szenté—Hal áp— Mohóra—Szügy községek érintésével vezetne Balassagyarmatra. 70 A tervekkel egyidőben, Oberrecht János újból előmunkálati engedélyt kapott az aszódi állomásiból kiágazó Mácsa—Tótgyörk—Ácsa útvonalon keresztül B. Gyarmatig vezetendő h. é. vasútvonalra. 71 1889. március 10-én a Rákoson keresztüli összeköttetés hívei értekezletet tartottak, ahol megtárgyalták a galgavölgyi vasút jelenlegi állását, és úgy határoztak, hogy a vasutat végül is nem Rákosi, hanem Aszód állomástól fogják kiépíteni. Ennek a vasútnak az engedélyese még mindig Márkus Ágoston mérnök volt. Hogy az eddig amúgy is zűrös vasút építkezési ügy még zavarosabb legyen, megjelent az ötödik koncesszió is. Molnár Antal o. gy. képviselő szerezte meg azt a jogot, hogy Budapest—Józsefváros—Püspökhatvan—Becske—Mohóra és Szügy útvonalon vasutat építhessen ki. A végpont természetesen B. Gyarmat volt. A Nógrádi Lapok csak ezt a kommentárt fűzte a hírhez „mit mondanak ehhez Márkusék? 72 Októberig az ipolysági és az aszódi összeköttetés ügye a pénzkérdés miatt állandóan a napirenden volt. Végül az aszódi tervet az alispán vette „ápoló kezei közé". Ügy nézett ki a dolog, hogy a tervek elkészültek, a vasutat a jövő tavasszal elkezdhetik építeni. Számitások szerint az építési tőke 1/3-át törzsrészvényekkel fogják biztosítani, ami 600 000 Ft-ot tesz ki. A vállalkozó Márkus Ágoston, egy ismeretlen nevű bank75
