Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

A SALGÓTARJÁNI VASÜT HATVAN-SALGÓTARJÁNI VASÚT A vasútépítés — mint az ország gazdasági életébe történő bekapcsolódás lehetősége — nemcsak a megyei szénbányászat, a mezőgazdaság, hanem az egész felső-magyarországi ipar érdeke volt. Az első lépéseket a vasútépítés terén a megye földbirtokosai tették, ugyanis az ötvenes évek közepén felmerülő terveikből kizárólag spekulációs és tőkeszerzési kísérleteik tűnnek elő. A nagybirtokosok, amikor a bányászat, az ipar, a vasutak létesítéséért harcoltak, ezeket az ipari vállalkozásokat is „feudális szemüvegen keresztül nézték". Ellentmondásokkal teli szerepük a feudalizmusból kapitalizmusba hajló kor ellentmondásaira és ellentéteire is fényt derít —, írja kutatásai alapján dr. Belitzky János, a dualizmuskori megyei gazdaságpolitika alapján és kiindulásául szolgáló jelenségek vizsgálatakor. 57