Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban

jegyzőkönyvét három példányban mondhatjuk magunkénak. A Tanácsok Országos Gyűlése 1919. június 14—23. között ülésezett. 29-án, a 7. ülésen szólalt fel megyénk küldötte, a salgótarjáni járási munkástanács elnöke. Malomhegyi Dezső. Felszólalását a gyorsírással készült jegyzőkönyv így örökítette meg: „Л termelés fokozása legelsőrangú kérdés. A Népgazdasági Tanács rendelkezései alapján a megyében nem tudjuk magunkat kiismerni. A salgótarjáni járásban igásállatok tekintetében a gazdaságokat a kétszeri cseh invázió teljesen kipusztította, s ha a földmívelésügyi népbiztosság tud olyan nagy gazdaságokat, ahol fölösleges igásállatok vannak, akkor nagyon kérem, hogy ebből a mi járásaink gazdaságaiba juttasson, mert máskülönben a termelés rövidesen csődöt fog mondani. Ami a 100 holdon aluli kisgazdákat illeti, ezek ellen semmi panaszt nem tudok. Én csak a legnagyobb csodálat hangján ismerhetem el és adózhatok nekik, hogy ezek a kisgazdák — amikor megtudták, hogy Budapest népe éhezik — annyi rekvirálás után is szakajtónként hordták össze az alig nélkülözhető burgonyájukat és lisztjüket, hogy azt Budapest népének szállítsák ... Ami a mezőgazdasági termelés fokozását illeti, én azt tartom, hogy csak úgy tudjuk fokozni a mezőgazdasági termelést, ha a mezőgazdasági munkásokat teljesen kielégítjük. A mezőgazdaságokat el kell látni a technika legújabb vívmányaival, modern gépekkel és modern gazdasági eszközökkel, mert azok ma az ősi rozoga szerszámaikkal dolgoznak ... Általános panasz, hogy a szénbányászat csökkent, a széntermelés csökkent. Ennek különböző okai vannak. A háború alatt a falu népe betódult a bányákba, mert a bánya felmentette őket a katonáskodás alól. Mikor megszűnt a háború, a falu népe kivonult a bányákból és visszament az eke szarvához, úgy, hogy most már a bányák többnyire munkások nélkül állanak. A fölszereléseket illetőleg a bányászatban éppen olyanok a viszonyok, mint a mezőgazdaságban. Ott is kimondhatatlanul rossz berendezésekkel dolgoznak a mi bányamunkásaink, A régi hajcsárrendszer ki tudta váltani a bányamunkásságból az, állati energiát, de egy öntudatos, felszabadult munkás nem képes erre az állati energiára. Ide gépeket kell beállítani és modern eszközökkel kell dolgozni..." A Tanácsköztársaság időszakában megjelent kiadványok közül ez az egyedüli — a Tanácsok Országos Gyűlésének Naplója —, mely konkrét megyei vonatkozásokat tartalmaz. Az egyesült párt, a Magyarországi Szocialista Párt — az országos pártgyűlés után a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja — gondozásában számos, a párt elméleti-ideológiai-szervezeti munkáját segítő politikai kiadvány jelent meg. A tanácsköztársasági gyűjtemény részét képező e brossurak, füzetek közül néhány felsorolásával érzékeltetem a kiadványok tartalmi sokrétűségét: Lenin: A polgári demokrácia és a proletárdiktatúra. — A Kommunista Internacionálé elvi állásfoglalása a polgári demokrácia és a proletárdiktatúra kérdésében; Lenin: A szovjethatalom legközelebbi feladatai; Az egység okmányai. — A szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésének előzményei. — Kun Béla levele a kommunizmusról és a proletár egységről; Az imperialista diktatúrától a proletár diktatúráig; A szocializmus fejlődése a tudománytól a valóságig; Miért szükséges a proletárdiktatúra; Hogyan fognak élni a kommunizmusban azok, akik dolgoznak; A tőke vallása; Az osztályharc; A történelmi materializmus; Mi a bolsevizmus; A proletariátus diktatúrája. — Előadás a Közoktatásügyi Népbiztosság Tudományos és Népszerű Propagandacsoportjának agitátorképző iskolájában. (A címoldalon bélyegzőlenyomat: Nem árusíthatói Katonáknak ingyen!) A Vörös Könyvtár sorozatban jelent meg a Miért szükséges a proletárdiktatúra? с könyvecske. 48