Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban

latukról azonban számos — levéltárban őrzött jegyzőkönyvben, a Nógrádi Vörös Üjság és a Nógrádi Népszava május elsejéről szóló írásaiban, híreiben olvashatunk, írott és fényképes források tudósítanak arról is, hogy május 1-én vörösnapokat, népünnepélyeket, majálisokat rendeztek és megnyitották a gyermekek előtt a kastélyok parkjait. Május 1. — Salgótarján Néhány fénykép tanúskodik arról, hogyan ünnepeltek a bányászok Mátranovákon és Mizserfan. A munkásgyűléseket megörökítő fényképek mellett készült felvétel bányászzenekarokról is, melyeken a Világ proletárjai egyesüljetek! jelszót hirdető zászlók is láthatók. Az acélgyári munkások gyermekeinek május 1-i kirándulását egy db levelezőlap nagyságú fénykép őrzi az utókor számára. A Magyar Tanácsköztársaság védelmének szervezése fennállásától kezdve napirenden volt. A megyében is megalakultak a Vörös Hadsereg és a Vörös Őrség egységei — ez utóbbi Salgótarjánban 200 fővel — a tanácshatalom elleni külső és belső támadás leverésére. Salgótarjánban munkásokból, katonákból, kommunista és baloldali érzelmű dolgozókból önkéntes munkásezred alakult, mely a Salgótarjáni V. Munkás Vörösezred nevet viselte. A munkásezred katonái méltó segítőtársnak bizonyultak a Vörös Hadsereg, és a védelmi harcokat segítő nemzetközi dandár katonáinak. A megye nyugati határait a balassagyarmati, a rétsági vöröskatonák, valamint a nagyoroszi szervezett dolgozókból önként alakult 120 fős munkászászlóalj segített védeni. A Vörös Űjság 1919. május 18-i száma így számolt be a salgótarjáni iparmedence munkásainak hősi helytállásáról: Május elején „a salgótarjáni bányában megállt a munka. Mindössze néhány munkás maradt lent, hogy a 45