Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Szvircsek Ferenc: Az ipartörténet-muzeológiai kutatás módszertani problémái, különös tekintetel a bányászattörténeti kutatásra Nógrád megyében

— bányaépítmények: акта, táróácssoíatok, épületek^ — vizeméi és eszközei. — a légei vezet és; eszközei. (Ezek mind fomrasai a munkások élet- és munkakörülményeinek tanulmányozásának. Informálnak a tőkésüzem fejlettségéről is.) 4. A munkássá válás folyamata (szakmai csoportok), a tőkések és munkások kapcsolata. 5. A bányatelepek (kolóniák) keletkezése. Épületfcatasz-terd felmérés!. 6. A munkafeltételek vizsgálata: munkavédelem, foglalkozási betegségek, üzemi balesetek, társláda, betegpénztárak, egészségügy. Ügy véljük, hogy a leírtakat a XIX—

XX. sz. fordulóján és a későbbi években létesült bányák, bányatelepek termékenységének, a munkások élet- és munkakörülményeinek vizsgálatához, a gyűjtőút és feldolgozási munka megtervezéséhez és kidolgozásához hasznosítani lehet. Szvircsek Ferenc JEGYZET 1. A tanulmány elméleti részéhez a következő forrásokat használtuk fel. Tanulmányok az új- és legújabb kori történeti muzeológia kérdéseiről. MMMF. Bp. 1972. 2. sz. Irányelvek a kapitalizmus és a szocializmus korszakával foglalkozó történeti muzeológiai fejlesztéshez. Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya Bp. 1973. SZABADVARI Ferenc: Az ipartörténeti gyűjfőtevékenység fejlesztéséről. Múzeumi Közlemények 1973/1. sz. MOLNÁR Pál: Az ipartörténeti gyűjtőtevékenység jelenlegi helyzete és továbbfejlesztésének feladatai Nógrád megyében. NmMM Közlemények 1974/20. sz. Irányelvek a múzeumok néprajzi, és új- és legújabb kori történeti, technikai és termeléstörténeti gyűjteményei fejlesztéséhez. Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztálya Bp. 1976. A magyar múzeumok V. ötéves terve KMMF. Bp. 1976. SZITA László: az ipartörténeti kutatások és az ipartörténet-írás néhány problémája Baranya megyében. Honismeret. 1978/5—6. sz. STIER Miklós—SZÁSZ Zoltán, Üj- és legújabb kori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez. Somogy megye múltjából. 1978. Levéltári évkönyv: 9. Kaposvár. 2. SZAB AD VÁRI Ferenc készített összefoglalást az ipartörténeti gyűjtőtevékenység továbbfejlesztésének feladatáról. Múzeumi Közlemények 1973/1. sz. MAKKAI László: A magyarországi ipartörténeti kutatások problémái és feladatai. Az 1972. szép. 29-én és 30-án Veszprémben megtartott kézműves-ipartörténeti szimpozion. Veszprém, 1973. Az üzem két alapvető belső tényezője: 1. A belső technika, a gyár gépi berendezése, együttese adott időpontban. 2. A munkaerő, a dolgozó ember a maga technikai tudásával. Az ipartörténeti kutatás szempontjából itt fontos a munkaerő technikai képzettségének, és a munkához való hozzáállásának a kérdése. A külső tényezők az éppen uralkodó tulajdonviszonyok, munkaerkölcs, közműveltség, társadalmi szükségletek, piaci kapcsolatok. Ezek bemutatása nélkül irreális képet kaphatunk csak az üzemről, gyárról. ANDREICS János: Magyar kőszénbányaviszonyok rövid ismertetése. Bányászati és Kohászati Lapok. 1909. 1. sz. 3. SZABÓ Zoltán: Cifra nyomorúság, é. n. (1938) 4. FANCSOVICS György: A legújabb kori történeti muzeológia alapelveiről és követelményeiről: MMMF Bp. 1972/2. sz. 63—82 p. 314