Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Bérczy János élete és munkássága

2. A járványok keletkezését sokáig Isten büntetésének, haragos szellemek öldöklő nyilainak tulajdonították, Megszűnésük után ünnepélyekkel istentiszteletekkel, emlékoszlopokkal áldoztak az isteneknek — olvashatjuk GORTVAY György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története című könyvében. Fontos szerep jutott a pogány korban uralkodott, s onnan korunkban is fennmaradt ráolvasásnak „a gyógyászat azon korában, amikor a látható külső okok nélkül keletkezett betegségeket. ... az emberek százezreit elragadó járványokat egvszerüen az isten, vagy istenek csapásának tekintették" — olvashatjuk DEMKÓ Károly: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézetek fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig című könyvében. 3. Nógrád megye története I. kötet 890—1849. Kiadja a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Salgótarján, 1972. 307—308. old. 4. „Az első magyarországi kirurguscéh az öt szász városban alakult 1550-ben, .. ." Legrégibb borbélysebészeti céhlevelünk i583-ból való, a debreceni céhszabályok. 5. MOCSARY Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmértetése. Pest 1826. IV. kötet 256. old. 6. 1720-ban a gyógyszertárak száma 19, 1747-ben 48, 1830-ban 330, 1844-ben 415. Egy gyógyszertárra 1821-ben 34 322 lakos jutott. Gyógyszerész-oklevelet szerzett 1800-ban 12 fő, 1847-ben 48 fő. 7. PERLICZY János Dániel főorvos egyik magyar nyelvű könyvecskéje is tájékoztat azokról a klímánkhoz és természetünkhöz szabott orvosságokról, melyeknek megléte a házi patikákban szükséges. A mű címe: „Testi békességre vezérlő Uti-Társ (Az az A sokféle nyavalyákkal küzdő Testnek szükségére alkalmaztatott Házi és Uti Patikátskának Rövid és summás leírása, 42 lap Buda, 1740".) 8. FÉNYES Elek: Az ausztriai birodalom statisztikája és földrajzi leírása. Pest 1857. Az idézetet közli HABONYI Zoltán: A Palócföld egészségének történetéből 1826—1969. Salgótarján 1971., Nógrád megyei Levéltár (továbbiakban NmL) : A Nógrádi es. kir. Megyehatóság iratai 3365/1850. sz. 9. Főfeladatuk a közegészségügyi viszonyok figyelemmel kísérése. Feladatuk még: az egészségügyi személyek felügyelete, törvényszéki orvosi teendők ellátása, a gyógyszertárak rendszeres vizsgálata, a gombák, füvek ismertetése, a vármegye községeinek minél gyakoribb látogatása, a bábák oktatása, a kuruzslás üldözése, a járványok elleni küzdelem, a kórházak ellenőrzése, az állati járványok elleni küzdelem. Járvány esetén intézkedési jog illeti meg. Közvetlenül levelezhetnek az országorvossal, sőt a királyhoz is tehetnek előterjesztést. 10. Az 1826. évi 1979. számú helytartótanácsi rendelet szerint az évi jelentésnek a következő fejezeteket kell tartalmaznia: 1. általános egészségügyi helyzet 2. gyógyszertárak és a helybeli fűszerárusok boltjának vizsgálata 3. veszettségi megbetegedések 4. állati járványok 5. emberi járványok 6. gyógyvizek 7. emberi lépfene 8. ritkább természeti jelenségek 9. sebészi, bába, boncoló és baromorvosi eszközök állapota 10. a megyében működő orvosok 12. törvényszéki orvosi boncolások 11. megüresedett egészségügyi állások 13. gyógyintézetek 14. orvosrendészeti intézkedések 15. megyei fogházakban levő rabok számára kiszolgáltatott orvosi szerek. 286