Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Nógrád megye sajtója a XIX. században

— elmulasztotta az órák megtartását — megverte a gyerekeket — a tandíjakról a kimutatást nem adta be — „korcsmai tivornyázások" — „egyes családok csendéletét és éjjeli nyugalmát háborította" — erkölcstelen cikket írt lapjaiban — megverte Hamkus Lajos pálfalvai földbirtokost. Sikerült tehát ellene felihozni mindent, amit csak lehetett. Az igazi fő okot mintegy mellékesen csempészték be a vádak sorába: a megyei úri osztály felháborodását Sárosi hírlapjainak „erkölcstelenségén" azaz szókimondásán, igazszólásán. Az ítéletet előre lehetett tudni: „Sárosi, igaznevén Márton János pálfalvai községi iskolatanító hanyagság, kötelességszegés, durva bánásmód és erkölcsi kihágások fegyelmi vétségében nyilváníttatik s ezen vétségékért... tanítói állásáról elimozdíttatik.i2 Sárosi alakja, újságjai egyediek a megyei sajtó történetében, követésre nem találtak a táblabírák megyéjében. 1880-ban indult meg Losonc leghosszabb életű hetilapja, a Losoncz és Vidéke. 1918-ban történt megszűnéséig legalább olyan fontos «zerepet játszik a megyei sajtótörténetben, mint ellenlábasa a Nógrádi Lapok és Honti Híradó. Az indulás évében csak mutatványszámai jelentek meg, hét darab, november 16-tól december 28-ig, első évfolyam jelzéssel. 1880-tól újra csak első évfolyamot ír a fejlécre. Kezdetben hetente kétszer adták ki, csütörtökön és vasárnap, de 1880 júliusától átálltak a heti egyszeri, vasárnapi megjelenésre. Első szerkesztője Kishalmy Ferenc volt, 1881. január 15-től Laszly István vette át és szerkesztette a lapot 1905-ig. Kishalmy ügyvéd volt, aki hamarosan elkerült Losoncról, sorsáról időnként fel-fel bukkant egy hír az újság hasábjain. Laszly István vármegyei tiszteletbeli főügyész, majd később Losonc helyettes polgármestere, számos társadalmi szervezet elnöke. Kezdetben Róth Simon nyomdájában állították elő a lapot, majd 1883-tól a Kármán társulatnál készült 1894-ig, amikor Losonci Sándor és társa vette át. Alcíme is gyakorta változott. Először: „Helyi s vidéki érdekeket képviselő társadalmi, ipari, kereskedelmi, közgazdászat! és ismeretterjesztő közlöny." (Ez önmagában felér egy programnyilatkozattal) 1880-ban kiegészül még a következővel: a Losonci Ipartársulat Hivatalos Közlönye. 1883ban a jellegtelen társadalmi hetilap alcímet viseli, majd 1888-tól a végleges alcím: A Felső-Nógrád megyei Közművelődési Egyesület Hivatalos Közlönye. E gyakori változások összefüggnek a lap politikai-tartalmi jellegének kisebb-nagyobb változásaival. Célját így fogalmazta meg: „...éberszemmel kísérve a helybeli és vidéki mozzanatokat, minden irányban oda törekednek, hogy még egyrészről a n. é. közönség a hasznos és érdekes tudnivalókról lehetőleg gyorsan értesüljön, addig más részről a felsőbb szellemi és társadalmi érdekek fejlesztésében is mindazt megjegyeztesse, a mit egy vidéki közlönytől — szerény körét méltatva — elvárhat." Megjegyzi, hogy mellőzni fog minden politikát, a közérdekű tárgyakról csak az igazságosság és méltányosság alapján ír. Ezek a szóvirágok egyébként bármelyik lapra elmondhatók lennének s illusztrálják a Losonc és Vidéke bizonyos fokú igénytelenségét is. Rovatai is a hagyományosak: vezércikk, tárca, vers, levelezők tudósításai, helyi s vegyes hírek, színi kritika, piaci árak, szerkesztői üzenetek, hirdetések. Terjedelme négy oldal. 240