Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Az eddigi kompozíciós elemzések is bizonyítják, hogy milyen végtelenül gazdagok a kondori kompozíciós variánsok, pedig csupán a leggyakrabban előforduló szerkezeti összetevők hatását vizsgáltuk. Műveinek nagy részében azonban több szerkezeti elem együttesen uralkodik, egymás hatását erősítve, vagy éppen ellenpontozva egymást. A kompozíciót tehát ellentétes eredőjű szerkezeti elemek összefüggésébe helyezi. A „formaszigornak'" fenti példái mellett találkozhatunk Kondor munkásságán belül a „formanélküliséget" hangsúlyozó művekkel is, pl. a Heppening> a Valaki önarcképe sorozat lapjai között. „... e teljesség: igényű művészi világikép épp az önmagába zárt, mikrokozmikus értelmű, jelentés-egész képek, és a nyitott struktúrájú, formarendjében sem lezárt művek ellentmondására épül."

33 d) Színezés A színezés tárgyalásánál komoly probléma a szűkebb értelemben vett grafikák elhatárolása festményei vázlataitól. A festményelőképeknek minősíthető pasztelleket és akvarelleket figyelmen kívül hagyom, mivel dolgozatom témáját nem érintik közvetlenül.

34 Az ilyen értelemben leszűkített grafikai lapokon — összevetve Kondor festészetének koloritgazdags ágával — kevés színt találunk. Színértékűek viszont a fekete és árnyalatai a szürkék, s az üres felületek fehér foltjai is. begtöbb grafikája csupán a fekete-szürkék-fehér árnyalataira épül. A fekete önmagában is összetett tartalmak hordozója lehet pl. attól függően, hogy milyen mennyiségben van jelen: „Vonalai éterien tiszták, foltjai véraláfutásosan brutálisak."35 Maga Kondor beszél fekete fellegekről, szikláról

30

, íeketebetűs hétköznapokról

37

, saját maga megfeketedéséről

38

. Az egységes mélyfekete folt, mely szinte ránehezedik az általa értelmezett figurára, vagy tárgyra, mindig rosszat sejtető, tragédiát éreztető. Pl. az Óda a szépséghez című lapon a hiába vágyakozó, bús férfit szorítja, a Romantikus tanulmány I—íí.-ön a menekvő, illetve pusztuló emberi világot borítja be. Erotikusán buja a fekete folt a Kiűzetés című litográfián, ahol az emberpár bűnbeejtőjét, Lucifert, és a későbbi bűnre csábítókat: fejeket és a nemi szerveket jeleníti meg. Ellenállhatatlan lendületet idéz az íves fekete vonalháló pl. a Romantikus tanulmány H-ön. A rézkarcon és rézmetszeten — attól függően, hogy a lemezről a festéket milyen mértékekben törli le — a szürkék ezer árnyalata idézhető elő. „A szürke, mint haldokló motorok gőze lármás és rosszszagú."39 A szürke árnyalataival jelennek meg lapjain a tákolmányok, gépek, szerkezetek, fegyverek, repülők és a kifürkészhetetlen ég titokzatos szférája (Romantikus tanulmány 1—11., Bomba stb.), de szürke a megbánás

40 is, az alázuhanó emberek hamu-, illetve hullaszürkék, pl. a Testvéreim című rézkarcon. A távolba tűnő városok és az emberi találékonyságot idéző szerkezetek is szürkék, a szürke képzelet

41 szülöttei (pl. a Gyilkosság, Bomba című lapokon) . „A fehér gyász-szín, könnyekkel sós vízben mosdatott feketeség."

39 169