Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

sadalmi egyesület vegye kézbe. így alakult meg az Acélgyári Segélyező Nő­egylet, melyet a következő években Fabini Henrik gyárigazgató elhunyt fe­leségéről, Ludovikáról neveztek el. 78 A különböző segélyezésekben részesült gyerekek kb. az elemi iskolások 25 százalékát tették ki. A társulatnak „a nép­oktatás érdekében tanúsított nagylelkű hazafias áldozatkészségért" az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint is elismerését és köszönetét fejezte ki. 79 A TÁRSULATI ISKOLA MŰKÖDÉSE A HÁBORÚS ÉVEKBEN ÉS A FELSZABADULÁS UTÁN A VKM 1944. október 29-én a 9700/1944. sz. rendelet értelmében abból a célból, hogy a haza létéért folyó harcban a nemzet minden személyi és anyagi ereje a honvédelem érdekeinek szolgálatába legyen állítható, a taní­tást ideiglenesen mindenféle iskolában beszüntette. 80 A háború előszele már 1938 őszén éreztette hatását az iskolában. A kis­kunhalasi kerékpáros zászlóalj két ízben, a váci pedig egy alkalommal vet­te igénybe a teljes iskolaépület. Emiatt a tanítás november 3—17-ig és novem­ber 20—25-ig szünetelt. 8i 1944 augusztusában ismét katonaság foglalta le az iskolát háromheti időtartamra. Szerencsére ez nem zavarta meg a tanítás menetét. 8 2 A VKM fenti rendelete előtt néhány nappal a hadtestparancsnokság uta­sítására a salgótarjáni katonai parancsnokság lefoglalta a gyári iskolát a Be­regszászról idehelyezett 111. sz. hadikórház céljára. Ugyancsak ezen a napon szállásolta be magát az iskolába egy német repülőhadosztály 25 fős rádiós osztaga is. Az iskolaszék elnöke ugyan azt jelentette, hogy a beszállásolások nem zavarták a „folytatólagos tanítást", a valóságban az történt, hogy csök­kentett óraszámban folyt a tanítás két alagsori teremben, az SSE otthonában és az öltözőben, valamint az I. körzeti iskola két tantermében. 83 Végül már 1944. október 28-án szüntették meg a tanítást, melyről hirdet­ményt is közzétettek. Kérték a szülőket, tartsák a kapcsolatot az iskolával, hogy a gyerekeik hetenként legalább egyszer részesülhessenek valamiféle ok­tatásban. 84 Egy 1945-ös január végi jegyzőkönyv szerint hat katonai kórház volt be­rendezve az iskolában. Igen sok tárgy elpusztult, szekrényeket, táblákat, asz­talokat, szemléltető eszközöket tüzeltek el a katonák. Eltűnt az iskola másfél évi tanszerkészlete is. A tanítást ugyan már megkezdték 1945. február 21-én, de még mindig nem az iskolában, hanem az SSE-otthonban. öt tanerő dolgozott, köztük egy férfi, a többiek a fronton, ill. hadifogságban voltak, vagy pedig el­menekültek, A rendes tanítás — a katonai kórházak kivonulása és a rendcsi­nálás után — 1945. március 16-án vette kezdetét. Április elején a szeptembe­ri tanulólétszámhoz viszonyítva 113 volt a csökkenés. Ennek ellenére is hat ideiglenes tanerő alkalmazása vált szükségessé. 85 A háború még sokáig éreztette hatását. A tankötelezettség végrehajtásáról, a beiskolázás tökéletességéről mindig nevezetes acélgyári iskola most nem sokat tudott tenni. 1946-ban is még 49 volt azoknak a tanulóknak a száma, akik ruhahiány miatt nem tudtak megjelenni az iskolában. 86 Egy 1946-os kimutatás is tükrözi, hogy a háború megszűntével sem múl­tak el a bajok. 559 gyári tanuló közül 190 volt jól tápláltnak mondható, 248 gyengén, 121 rosszul táplált volt. 175 jól öltözött, 263 gyengén és 121 rosszul 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom