Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

lepeket akarta összekötni a fővárossal.

163 A vasút a gömöri és szepességi bánya- és ipartelepekből Fülek felé épült volna ki, s innen Losoncig: az Ipoly völgyén, s Balassagyarmattól a Galga völgyén át vezetne Pest felé.

164 Ezek a tervek vetették meg az alapjait a Pesit—Hatvan—Salgótarján, és Balassagyarmat:—Aszód közötti vasútvonalnak. Az 1873-as vasúti programban a 29. tétel alatt szerepelt a Salgótarján—Szob közötti vasút is. (Kernend—Salgótarján néven is előfordul.) A tervezett vasútvonal hossza 13,20 mérföld (1 magyar mérföld egyenlő 8354 m. — Sz. F.), az építési költsége 540 000 Ft mérföldenként, azaz 7 128 000 Ft lenne. A vasút az Ipoly völgyében, haladna, amelyet többször is áthidalna. A tervezetet nemcsak Balassagyarmat, hanem az egész megye is támogatta volna.

165 A vasút gondolata ezek után természetesen nem halt el. 1862-ben a Felvidéki Magyar Közlöny így írt a tervről: „.. .bizonytalan ugyan még, váljon lesz-e vasutunk, de ha legközelebb nem kapnánk is vasutat, idők múltával az Ipoly völgye sem lesz a nélkül. Egyébiránt a vidéki városok emelkedésére nézve nem lényeges dolog a vasút, sőt nagy kérdés, váljon a bolti kereskedési és. a mesterségekre nézve nem éppen hátrányos-e, mert a módosabb osztály a gyors és olcsó közlekedés által Pestről, Bécsről látná el szükségleteit, mely esetben a vidéki kereskedő és iparos nem emelkedhetik. Látjuk Váczot, melynek kereskedői, s iparos osztálya Pest által zsibbasztva van. A vasút hasznos a gazdaközönségnek, de nem a vidéki iparosoknak, boltosoknak.. ."

16

6 Egy évvel később a vasúttal kapcsolatban a vélemény már megváltozott, igaz ebben jelentősen befolyásolja az a tény is az újságírót, hogy tervbe vették a losonci vasút megépítését. „.. .íme tehát Losoncznak és a közel vidékének vasútja lesz, az Ipolyvölgyi vonalról pedig, mely érintené majdnem egész Nógrádot és Hont nagy részének is hasznára volna — semmit, vagy éppen 99