Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

Megismertük a Komjáthy család életének alakulását, Komjáthy Anzelmet, a közélet tevékeny alakját, az írót, az embert. Fáradhatatlan egyéniségét a korabeli sorok tükrözik legjobban. (Ezért is támaszkodtunk az átlagosnál jobban a korabeli sajtóanyagra.) Korában betöltött szerepét, jelentőségét a halála hírét közreadó méltatás is kifejezte. S mit tehetünk hozzá e véleményhez ma? — Élt, mint korában kevesen a közért, sokszor még magánéletének rovására is. Szolgálta a megyét, a magyar iskolaügyet. Alkotott a maga kedvtelésére, mások hasznára. összegezve közéleti tevékenységét, írói munkásságát, azt mondhatjuk: Mindenképpen helye van megyénk nagyjai sorában! JEGYZETEK Í.Komjáthy Anzelm: önéletírásom. Országos Széchényi Könyvtár Fol. Hung. 1522. 2. Magyarország vármegyéi és városai, Nógrád vármegye. Szerkesztette dr. Borovszky Samu. Bp. 1911. 604. old. 3. U. az 45., 67., 115., 135. old. 4. Komjáthy A.: önéletírásom, Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal Pest 1869. 322. old. 5. Komjáthy A. : önéletírásom. 6. Helytörténeti Múzeum Szécsény, Adattár. 7. Komjáthy A.: önéletírásom. (Apjának három testvére volt, de ő csak kettőt, Istvánt és Terézt ismerte.) 8. Komjáthy A: önéletírásom. (Anyjának hat testvére volt: László, Teréz [Frideczky Józsefné], József, János, Judit [Tapolcsányi Jánosné] és Lajos.) 9. Komjáthy A.: önéletírásom. Mire a nemesi előnevet megszerzi az apa, a költő fiú, Jenő halott. (1895. január 6.) 10. U. az. Magyarország vármegyéi és városai, Nógrád vármegye... 279 old., Szinnvei József: Magyar írók élete és munkái VI. kötet Bp. 1899. 833—834. hasáb, Nógrád megyei Levéltár (továbbiakban: NmL.) Nógrád vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai (továbbiakban: Nm. Kgy.), Jegyzőkönyv 1381/ 1841. sz., 1975/1841. sz. Kacskovics Károly nemcsak mint tiszti főügyész írta be nevét Nógrád megye történetébe. A Nemzeti Intézet alapítványi kötvényeinek aláírását ő kezdte meg 1831-ben. Szónoklatával aláíró társainak nagy részét is ő nyerte meg. Szépirodalom, nyelvészet kedvelője, művelője. A magyar nyelv terjesztésére nagy gondot fordított Lajos testvérével együtt. 1832-ben a Nemzeti Intézet titoknokává (titkár) választják, 1835-ben pedig a kékkői járás végrehajtójává. (A végrehajtó feladata a tanítók munkájának figyelemmel kísérése, jutalmazásra javasoltak felterjesztése.) 1839. június 5-i követválasztáson háttérbe került a liberális, radikális Kubinyi Ferenccel együtt. Szentiványi Anzelmmel és Fráter Pállal szemben. Az 1848. március 25-i megyei közgyűlésen Plachy Zsigmonddal és Jankovich Lászlóval együtt jelentést olvas fel az úrbéri viszonyok megszüntetéséről való törvény megyei fogadtatásáról. Az 1848/49-es szabadságharc idején segített a katonának bevonultak itthon maradott hozzátartozóin. 1852-ben tagja a Nemzeti Intézet módosított alapszabályát kidolgozó bizottságnak. (Vö. Nógrád megye története I. k.

} Komjáthy Anzelm: Nógrád vármegyei Nemzeti Intézet monográphiája.) 263