Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Kerényi Dániel: Id. Noszky Jenő (1880–1951)

Kerényi Dániel id. Noszky Jenő (1880—1951) Régi szólásmód, hogy „senki sem lehet próféta a saját hazájában". Valahogy így vagyunk ezzel a 25 évvel ezelőtt elhunyt id. dr. Noszky Jenő geológus-paleontológus-geográfus személyével kapcsolatban is, akinek sokoldalú tudományos, valamint irodalmi munkásságáról csak hézagos ismereteink vannak, s így is homály födi kilétét. Id. Noszky Jenő munkásságának egyik fő területe Nógrád megye volt, mivel a Karancs tövében élte gyermek-, serdülő-, ifjúkorát, s így a táj érdekes, különös szépsége a szívéhez nőtt. Szerelmese lett a Palócföldnek, amit munkássága hűen tükröz. Nem célom tudományos életrajzának leírása, hiszen erre nem vagyok hivatott, mivel az ő munkássága oly sokrétű, alapos, elmélyült tudománynépszerűsítő, amit a Földtani Intézet Tudománytörténeti Gyűjteményének anyaga is igazol. Szeretném azonban megőrizni emlékét annak az embernek, aki félszázadig, csaknem egy életen át Nógrád megyében végzett fáradságos, küzdelmes kutatómunkával járult hozzá megyénk gazdasági, műveltségi állapotának fejlesztéséhez. Szerény személye tiszteletet, munkássága megbecsülést érdemel. Ennek a képnek az összeállításához kaptam biztatást dr. Bartkó Lajos kandidátus, bányageológustól, amit hálásan köszönök meg. Ugyancsak köszönettel tartozom dr. Bogsch László egyetemi tanárnak kedves, őszinte támogatásáért, amit készségesen nyújtott munkámhoz. Id. dr. Noszky Jenő geológus-peleontológus-geográfus a késmárki Líceum volt természetrajz-földrajz tanára. Egyszerű család gyermekeként született 1880. november 3-án Nágykereskényben (Hont megye). Atyja: László sz.: Nemcsény (Bars megye) 1845; anyja: Falat Teréz sz.: 1847. Nagyszelescsény (Nyitra megye). Atyja kertész volt. Atyai nagyapja szintén, anyai nagyapja pedig iparos. Édesanyját korán elvesztette. Mostohaanyja: Garai Júlia volt. A családban heten voltak testvérek. Jenő fő érdeklődési köre a szabad természet nyújtotta növény-, állatvilág, nem utolsósorban az ásványok, kőzetek rejtelmes országa volt. Mint kisgyermek, már apjával szeretett a kert növényzete között tartózkodni, állandó kérdéseivel zaklatva édesapját. 267