Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

50. Krúdy Gyula: A Krúdy Kálmán bácsi. . . 251. p. Uő: Az álmok hőse 120. p. — Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelmi összefüggései Nógrád megyében 1848—49-ben = Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1974. 178. p. 51. Krúdy Gyula: A Krúdy Kálmán bácsi... 251. p., Uő: A vadkerti hősnő 303. p., Uő: Az álmok hőse 136. p. — Uo. 126—127. p., 134—135. p. — Magyarország. 1861. dec. 1. és dec. 4. Krúdy Pál emlékezett vissza egyedül a Krúdyt megölő csendbiztosra, Nahmen Gusztávra. Igen részletesen írja le a gyilkos zsandár későbbi életét, amelyben megvetés és gyalázat vette körül e tette miatt. — Krúdy Kálmán halotti bejegyzését végül is a rétsági kath. plébánia halotti anyakönyvében találtuk meg. (43/1861. 306. p.) E szerint november 28-án halt meg és 30-án temették. Ormát Antal plébános még azt is hozzátette: „A vad, veszélyes, közismert rabló méltó büntetését elnyerve így veszett el szánalmas módon." PRAZNOVSZKY MIHÁLY KRÜDY KÁLMÁN Adalékok a Krúdy család nógrádi ágának történetéhez (1832—1861) Száz esztendeje, 1878 október 21-én született Krúdy Gyula, a XX. század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja. Kevéssé ismert tény, hogy családja révén Nógrád megyéhez is kötődik, számos rokona élt itt. A Krúdyak a XVIII. században költöztek le Zólyom megyéből és lettek Szécsénykovácsiban (ma Csehszlovákiában van) közbirtokosok. A megye kisnemesei közé tartoztak, életükre a felszinen maradásért vívott harc, a megélhetési küzdelem volt a jellemző. A vizsgált időszakban a család középponti alakja Krúdy János, az író dédapja. Mint várnagy (a megyeháza gondnoka) aktívabb életet élt, noha aktivitása — miként a család többi tagjáé is — elsősorban a minden eszközzel való birtokszerzésben, a pereskedésben, a gazdasági ügyeskedésben jelentkezett. A tanulmány másik fő alakja Krúdy Kálmán, Krúdy János fia. (Krúdy Jánosnak hat gyermeke volt: négy lány és két fiú. A másik fiú, Gyula került el Szabolcsba s ebből az ágból származik az író.) Krúdy Kálmán fiatalkora a kor kisnemesi ifjúságának lehetőségeit, érvényesülését is ábrázolja. A iskolázatlanság, a vagyontalanság, a kilátástalan élet csődjével fenyegette a felserdülő fiút. Élete azonban hirtelen váratlan és tragikus fordulatot vett. Már egészen korán, 15 éves korától állandó összeütközésbe került a törvénnyel: verekedések, betörési kísérlet, erőszakoskodások vitték oda, hogy a szülei katonának adták. Később részt vett a szabadságharcban és 1849 után kezdődött kalandosabb, híresebb élete. Ennek eseményeit Krúdy Gyula és Mikszáth Kálmán műveiben is megtaláljuk, természetesen az írói fantázia segítségével jelentősen átalakítva. Hiteles levéltári források, a korabeli sajtó alapján sikerült feltárni mi a realitás Krúdy Kálmán „csinytevéseiben" s emellett kiegészítést adni az abszolutizmus korabeli Nógrád megye politikai-társadalmi képéhez. 197