Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

mánt, amikor rájött, hogy az jobban szereti Rozgonyi Zsuzsit, a vadkerti csárdásnét. Elhívta Krúdy üldözésére a csendőröket, s azoknak az élén Paczolay Ferkó, Krúdy unokatestvére állt. Az ő fegyvere oltotta ki Kálmán életét Vadkerten, Volk Irma sírjánál. A tragikus vég ezúttal sem ilyen regényes, miként azt a korabeli sajtóból kivehetjük. Krúdy 1861. november 28-án halt meg. Haláláról először december 1-én jelent meg az újságokban kétsoros hír, majd pár nap múlva a részletes beszámolót is olvashatták. E szerint Krúdy augusztus 17-én a jásztelki pusztán erőszakoskodott egy lánnyal, és az ott levők üldözőbe vették. Az egyik megyei csendbiztos, Diószeghy Tádé véletlenül éppen arra járt, csatlakozott az üldözéshez, és el is fogta Kálmánt Szokolyán. Amikor kísérte be a megyei börtönbe, Krúdy szökni próbált, de a csendbiztos pisztolylövéssel megsebesítette. Csak így tudta őt bevinni Gyarmatra. A börtönben meggyógyult. Egy másik bűnténye miatt — állítólag három „igen fiatal leánykán" követett el erőszakot — Vácra vitték az ügy tisztázására, november 26-án. A kísérő parancsnok neve Paczolay Nárcisz volt. A vádak igaznak bizonyultak, s Krúdy lovas pandúrok kíséretében gyalog jött vissza Gyarmatra. November 28-án délután három óra tájban Krúdy a Jásztelekről Vadkertre vezető országúton ismét szökni próbált, ,,az országúton fölhalmozott kőrakásból kísérőit kővel támadta meg, hogy ily módon az erdőbe menekülhessen, hol a lovas kísérők nem is üldözhették volna, de Namen Gusztáv pandúrtizedes pisztolyával agyonlőtte.

51 így végződött hát Krúdy Kálmán mozgalmas élete. Megszállott, vad, szenvedélyes élete volt, „bolondulásig szerette az asszonyokat", talán már nem is volt egészséges ez a rajongás. Halálával lezárult a nógrádi Krúdyak életének egy szakasza, hogy aztán a „pajkos" Krúdy a Nyírségben megszülető Krúdy Gyula jóvoltából tisztult, emberibb és híresebb, új életre támadjon. JEGYZETEK Í.Krúdy Gyula: A Krúdy Kálmán bácsi viselt dolgai. = Mikszáth Kálmán: összes művei. Kritikai kiadás. 11. k. Bp. 1959. Akad. Kiadó. 247—251. p. 2. Krúdy Gyula: Az álmok hőse. = Pókhálós palackok. Bp. 1977. 111—151. p., Az asszonyfái szüret. = Uo. 99—107. p., Egy nevezetes rablóvezér. Krúdy Kálmán hőstettei. Bp. 1922. (Ez nem más mint Az álmok hőse című elbeszélés és néhány kisebb novella.) Urak, betyárok, cigányok. — Vallomás. Bp. 1962. 329—424. p., A vadkerti hősnő. = A lőcsei kakas. Bp. 1962. 296—303. p. A lista korántsem teljes. Krúdy Kálmán, és általában a nógrádi família alakjai feltűnnek még az író jó néhány elbeszélésében, regényében, még ha egy-egy mondat erejéig is. 3. Mikszáth Kálmán: A Krúdy Kálmán csínytevései. = Összes művei. Kritikai kiadás. 11. k. 65—140. p. Egy adalék Mikszáth regényéhez: Nagy Iván egyik cikkében (Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1898. 14. sz.) említi Balassa Sándort, aki 1820 táján 76 éves korában feleségül vette a nálánál 60 ( !) évvel fiatalabb Kiss Annát, gazdatisztje leányát. Ebből a házasságból született 1822ben a kisregényben szereplő Balassa Antal báró. Ö viszont már időben nősült, két fia is született, s meglehetősen szegényen halt meg a 70-es évek elején. Ebből a motívumból formálta az író művében a bécsi színésznő és az öregedő báró történetét. 193