Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez
tel első tagja török eredetű 68 , új távlatokat tesz áttekinthetővé honfoglaló népünk m egismeréséhez. Az már az eddigi — főleg ANONYMUS, azaz a nagy tudású Szalók nembeli Péter egri püspök történeti adatainak nagymértékben hiteles voltára felépülő — településtörténeti és településföldrajzi kutatásaim során is feltűnt, hogy több száz finnugor és szamojéd helynevünk van, amiket hol félremagyaráztak, hol bizonytalan eredetűnek vettek, hol pedig Figyelemre sem méltatták. Tanulmányomban, mivel nem ez a tárgya, nem térhetek ki ezek elemzésére, néhány adatot azonban a palóc népcsoportnév szamojéd eredetének alátámasztására itt is közölnöm kell. Egy-egy terület ősi megszállóinak nyelvi hovatartozása felismerése szempontjából nagy jelentőségük van a folyóvizek neveinek. Az Eurázsia északi tájain gyakori -ma végződésű folyóvízneveket szamojéd vagy szamojéd hatásokra kialakult névadásra vezetik vissza. Ezek sorába tartozónak vélem a Rima folyó és az Eger-patakból kelet felé kiágazó Rimapatak nevét is. Ezt látszik igazolni az a tény, hogy a Rima alsó folyása mentén ott van a szamojéd csatlakozókra utaló Jéne hadrendi település, a Rima-patak torkolata közelében pedig [Tisza-] Valk mai és egykori Veik neve utal a birtokos szamojéd származású személy vagy nemzetség nevére. Ezek a települések a Rima vízneveink szamojéd vagy szamojedizált eredetét valószínűsítik. 69 A honfoglaláskori szamojéd települések palócföldi jelenlétére itt is, miként országszerte — a Gyarmat és a Jenő hadrendi települések meglétén kívül — leginkább a birtok jelölő személy- és nemzetségnevekből alakult helynevek utalnak. Például, a [z ipoly-] sági katonai körzetben, ahol két [Balassa- és Haraszti-] Gyarmat nevű hadrendi szállás is volt, Nénye falu, amelynek — miután a XIV— XV. században több részre bomlott — Egyházas-Nényét tekinthetjük központjául. A település lakossága, ami névalak szempontjából nem lényegtelen, 1870 táján még színmagyar volt. A szlovák környezet lakossága Nenince névvel illette. Az okleveles adatok [1135: Nena, 1243: Nene, 1369: Nyenye, 1376: Nyene és Niene, 1381: Nyenye, 1392: Nyenie, és 1397—1401 között Nenye] alapján az első szótag nye-, a második szótag -ne és -nye hangzása tételezhető fel, tehát egy ősi Nyene vagy Nyenye szóalakkal állunk szemben, melyekből a mai Nénye elnevezés alakult ki. A Nyene névalakból, a jenej = Jene = Jenő névalak alakulásához hasonlóan létrejött nyenyec—szamojéd nyenej = Nyene népcsoportnévre következtethetünk. A nyenej szó jelentése ugyanis: 1. ,igazi, valódi', 2. nyenyec'. A Nyenye szóalak viszont pontos megfelelője a nyenyec—szamojéd Nye"nye női névnek, aminek a jelentése: 1. ,asszonyok asszonya', 2. ,legjobb az asszonyok között'. Amennyiben a mai helynév ebből a szamojéd női névből származik, akkor eredetére nézve két lehetőséggel számolhatunk. — Az egyik az, hogy egy előkelő nő birtokát jelölő elnevezés, amelyhez hasonlók — például a nyenyec Szer"nye női nevet viselő beregi Szernye falu neve — gyakoriak a szamojéd csatlakozók körében, amiből a nőik férfiáikkal egyenlő birtokjogaira következtethetünk. A Nyenye falunévalak ilyen eredeztetését azonban csak a régészeti ásatások dönthetnek el teljes bizonyossággal, ha sikerülne itt egy honfoglaláskori előkelő nő sírját megtalálni. — A másik lehetőség pedig az, hogy a női névvel a Szűz Mária nevét viselő első, valószínűleg XI. századi eredetű Boldogasszonyul i
