Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez
A gyepűelve megszállásának időpontjára nézve, azért tartom valószínűnek a X^-század második felét, niert az—ANONYMUS szerirrt~fCap. 57.] a Taksony fejedelem idejében betelepült Tomaj nemzetség igen korai birtoklására következtethetünk Losonc nevéből, és az ottani későbbi jelenlétéből, továbbá abból, hogy a Felső-Ipoly völgyében három besenyő őrségre utaló Szalma—Teres [szlovák nevükön Szamo—Teres puszták] település mellett csak egy Terenye és egy — a szlovák Uhorszka helynévből következtethetően — Megyer vagy Ugra, a Losonc-patak nyugati övezetének védelmére pedig csak egy Jenő [ = Jenkepuszta] és egy [Divény-] Oroszi hadrendi osztagot telepítettek le. A Jenő és Oroszi hadrendek a Nógrád vára közelében levő [Diós-] Jenőre és [Nagy-] Oroszira, az esetleges Megyer a Szécsény melletti [Nógrád-] Megyerre vagy az Ipoly-Ság körzeti Magyarádra, az esetleges Ugra a Rima vagy Sa jó völgyi Ugrák valamelyikére, Terenye pedig [Kis- vagy Homok-] Terenyékre és esetleg [Salgó-] Tarjánra utalnak, mint anyatelepülésekre. <i:! Annak ellenére, hogy ez a gyepűelve hadrendi egységekkel való betelepítése a király vármegyék kialakítása korában is elképzelhető és éppen az anya- és leánytelepülések közti kapcsolat feltételezésével, azt mégis Géza fejedelemkori akciónak tekintem, mert abban — éppen falvak nevéből leszűrhető anya- és leányközségi összefüggésekből következtethetően — a még mindig egységes területnek tekintett hajdani bolgár dukátus hadrendjei vettek részt. Továbbá ezen a területen — a királyi Hont vármegye kialakítása után is — mindig a királyi Nógrád vármegyével találkozunk és nincs nyoma annak, hogy a Losonc-patak és a Felső-Ipoly gyepűelvéjén az ANONYMUS-nál is említett [Cap. 37.] vágvölgyi határőrispánságok — Sempte, Galgóc [= Szolgagyőr], Bolondos [ = Bolondóc. később pedig Веско] és Bana — valamelyike is hatáskörrel bírt volna. Ez annál is inkább feltűnő, mert Szolgagyőrnek a nógrádi Bárkányban. Bolondosnak pedig nagyobb számú földjei, és népei voltak még a XIII. század második felében is a palócföldön kialakított vármegyék területén. 64 SZAMOJÉD EREDETI" NÉPCSOPORT ŐSHAZABELI CSATLAKOZÁSA AZ ÚJ HAZÁT KERESŐ MAGYARSÁGHOZ Történeti irodalmunkban régóta ismert tény, hogy az új hazát kereső magyarság egyes töredékei visszamaradtak az őshazában, illetve a továbbhaladás útvonala mentén. Ilyen visszamaradt töredékek voltak a Volgától keletre is. Ezekről PAULER Gyula 1900-ban ezeket írta: ,,A mai baskírok nemzetségei közt megtaláljuk délen a Jurmaty [Gyarmat], nyugaton a Jenéi [Jenő] nevet; de a Támjánt már nem merem Tárj annak magyarázni". 65 A középső Káma vidékén, az ún. mazuninszki kultúra területén végzett régészeti ásatások III— VIII. századi eredetű leletanyagának az ott élt és ma is élő udmurt és baskír népességgel való kapcsolatai vizsgálata során a mi Gyarmat és Jenő törzseink nevének és népének származására nézve is meglepő eredmények jutottak felszínre. Az eredményeket V. F. GENING az 1967-ben megjelent egyik tanulmányában, bőséges jegyzetanyaggal ellátva, foglalta össze. 6 *' Feldolgozásának tanulmányomat érintő adatai — a vonatkozó adatok lelőhelyének oldalszámait zárójelbe téve — a következők: 88
