Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Múzeumaink életéből - Új szerzeményeink, leletmentés

mert a lejárat kialakításához a földet kitermelték. A munkások elbeszé­lése szerint a leletanyag nagy része ebből a gödörből származik. Az ál­talunk kibontott részből egy fekete, nagyméretű urna'töredékei kerültek elő. nyaka és pereme hiányzik. Nagy valószínűséggel lehet ehhez a gödör­höz kötni egy másik, szintén összeállítható urnát. Ezeken kívül a meg­maradt részben csak apró paticsdarabok voltak. (35—40 cm) „B" gödör: közvetlenül az ,,A" mellett, szintén az északi fal mentén kis része a falba esik. 160 cm átmérőjű, hasonlóan szabályos folt. Alja 5 cm-rel mélyebben jelentkezett: (szintén méhkas alakú) itt egy kisebb összefüggő foltban paticsrögöket találtunk, mellette az anyag vöröses színűre égett. Leleteket nem tudtunk meghatározni belőle. „C" gödör: az előbbiekkel szemben, a déli fal metszetében látható. Az egyik oldala nem követhető, mert itt is szélesebb a bevágás. Méhkas alakú, alja 365 cm. Ennek leletei szintén összekeveredtek. A metszetek a gépi kitermelés és a kiszáradás miatt rosszul látszot­tak: a sárga anyag fölött 80—100 cm vastag egységes, szürkésfekete réteg van, amely a gödrök kitöltésénél világosabb; nem követhetők benne a beásások vonalai. Erre tolták rá vastagon a salakot. A nyugati falban bizonytalan körvonalú folt látszott: a szürkésfekete rétegtől csak az apró, ritka égett agyagtörmelék különböztette meg; leg­nagyobb részét behányt föld takarta el. Meghatározható részlete alapján lehetséges, hogy hasonló formájú gödör keresztmetszete. Utólag kaptunk még: két, csaknem ép bögrét, egy hosszúkás, lapos tálat és egy csonkagúla alakú tűzikutyát — ezeket a találók még koráb­ban adták át a művezetőnek. A gödrökből előkerült leletanyag a pilinyi kultúra hagyatéka. A zagyvapálfalvai temető közelsége (és a leletek rokonsága) fölveti az összekapcsolás lehetőségét. Ezért fontos lenne (a lehetőségek szerint) legalább a telep kiterjedését megállapítani; jelenlegi ismereteink a kul­túra településviszonyairól megengedik azt a feltételezést, hogy kisebb településről lehet szó. Amennyire megállapítható, a telep déli, ül. keleti irányban foly­tatódhat; a keleti falban és a délkeleti sarokban jól látható az erős újkori bolygatás. A környező terület vagy beépített, vagy (a bolygatás­ból és a salakfeltöltésből következően) korábban be volt építve, további kutatás csak egy-egy ponton lehetséges. Minthogy ezt a leletmentést bejelentés előzte meg, itt szeretnék néhány szót szólni a leletbejelentések fontosságáról és talán célraveze­tőbb módjáról. Elsősorban az építőipari vállalatok és a múzeum jószándékú együtt­működésére lenne szükség, s ez az előbbinek egyúttal jogszabályok elő­írta kötelezettsége is. Ahol földmunka folyik (különösen, ha nagyobb méretű), szinte törvényszerűen bármikor adódhat olyan helyzet, amely a vállalatnak és a múzeumnak egyaránt sok nehézséget, vitákat, sőt összeütközéseket teremthet. Ezeket a problámákat egy módon kerülhetjük el: ha a lehe­tőségekhez képest megpróbáljuk megelőzni. Önként adódó és egyszerű megoldás lenne az, hogy a vállalat vagy az illetékes tanács még a föld­munkák megkezdése előtt értesíti a múzeumot (megyénkben ilyen ese­tekben a szécsényi Helytörténeti Múzeum az illetékes, ahol régészeti 332

Next

/
Oldalképek
Tartalom