Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Kecskeméti Tibor: Dr. Csepreghyné Meznerics Ilona dr. nógrádi őslénytani-rétegtani kutatásai

Újabb dolgozatában (1953) a fauna részletes vizsgálata és értékelése alapján kísérletet tesz a kőszénképződés idejének behatárolására. Itt foglalkozik először behatóbban a Pecten-félékkel néhány rétegtanilag fontos momentum kapcsán. A leszűrt eredmények jelentik kezdeményeit a később egyre jobban kiteljesedő Pecten-tanulmányainak, melyek néhány év múlva Európa egyik legjobb Pectinida-specialistájává emelik. Ennek a kutatási periódusnak méltó összefoglalása „A kelet-cserhátihelvéti és tortonai fauna" с monográfiája (1954). A terjedelmes mű a Salgótarján — Mátranovák — Mátraszőlős — Piliny — Nógrádszakái — Litke — Szalmatercs — Egyházasgerge helységek által határolt terület helvéti és tortonai képződményeinek faunáját dolgozza fel (az itt említett és a többi dolgozataiban szereplő lelőhelyeket az 1. ábra tünteti fel). Ennek nyomán az ország egyik leggazdagabb miocén molluszka-faunája vált ismertté. A 179 csiga- és 164 kagylófajból álló fauna sok újdonságot tartalmaz. Közöttük sok olyat, melyet az addigi irodalom nem említett a nógrádi vidékről, 13 taxon pedig a tudományra nézve is új. A tartalmas leíró részt alapos faunisztikai elemzés, valamint a fauna, illetve a rétegek korára vonatkozó részletes fejtegetés egészíti ki. A következő periódus a rétegtani vonatkozások előtérbe kerülésével jellemezhető. Az ekkor készült dolgozatok (1955, 1956) elsősorban rétegtani kérdésekkel (az egyes emeletek tartalma, emelethatárok, tagolási problémák, stb.) foglalkoznak, de nem „faunamentesek". Sőt ezekben történik néhány fontos taxonómiai és faunisztikai megállapítás közlése (pl. a Chlamys praescabriuscula taxonómiai helyzetének tisztázása, vagy az Amussiopecten burdigalensis szintjelző értékének felismerése). A tárgyalt rétegtani problémák többnyire már túlnőnek a nógrádi kereteken. Először a nógrádi és a közeli hazai miocén területek rétegeinek korrelációjára kerül sor, majd továbblépve a távolabbi területek rétegtani párhuzamosítása is megtörténik. Sőt egy dolgozat az országhatáron túllépő problémát, a magyarországi és szlovákiai miocén rétegek parallelizációját is tárgyalja (1957 a). Az eddig megjelent dolgozatok témája jól mutatja azt a koncepciózus és módszeres munkát, mellyel Csepreghyné a munka kezdetén feltornyosuló problémahalmazt fokozatosan felszámolta. Egy-egy kérdés megoldása mindig egy következő megoldásához adott alapot. így egyrészt mindig kevesebb lett a tisztázatlan kérdés, másrészt a munka közben nyert eredmények, megállapítások és összefüggések jó alapot biztosítottak egy szintézis megalkotásához. Ez hamarosan meg is született. Első felvázolása ennek a „Magyarországi miocén tanulmányok" с akadémiai doktori értekezés keretében történt meg 1957-ben (1957 b). Ezzel tulajdonképpen a munka harmadik, összegező periódusába lépett. Az értekezés legfontosabb eredményeinek pillérei a cserháti—salgótarjáni kutatások voltak. E szintézis tökéletesített, csiszoltabb formában, s tágabb horizontba helyezve „Remarques sur la stratigraphie du Miocène" címmel jelent meg 1958-ban Bordeauxban. Ebben már nemcsak Magyarország és a közeli országok miocénjének összehasonlító rétegtanát adja, hanem a távoli francia és a délkelet-európai miocénét is. Az összegezés nemcsak rétegtani vonalon történt meg, hanem faunisztikai téren is. Közei 10 éves megfeszített munkával elkészült a magyaror309