Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

KOMJÁTHY ANZELM, AZ ÍRÓ „MAGYAR MAGÁN JOGTAN — jelesb e nemű munkák után a legújabb törvényekhez s curiadöntvényékhez alkalmazza, szerkeszté komjáthi Komjáthy Anzelm hites ügyvéd Pesten, Emich Gusztáv tulajdona. 1846." — Nem kívánunk e jogi szakkönyv részletes ismertetésével foglalkozni, ezért csupán a mű szerkezetét, a fejezetek címeit közöljük elsődleges tájékoztatás céljából. A mű gerincét a három részből álló „Magyar magános polgári jogok" ismertetése alkotja. Ezt bevezetés és függelék egészíti ki. A bevezetésben megismerkedünk a jog, a törvény fogalmával, céljával. Olvashatunk a magyar törvények értelmezéséről, felosztásáról, általános kútfőiről; a magyar jogtan forrásairól, az országgyűlési cikkelyekről, szokásbeli törvényekről, a szabadalomról, a kúria döntvényekről, a részhelyek határozatairól, a pecsétekről. A „Magyar magános polgári jogok című főfejezet három egységre bomlik. Az első részben a személyi joggal, a másodikban a dologbani joggal, a harmadik részben a törvénykezésekkel foglalkozik. Az első rész további 12 egységre oszlik. Olvashatunk a személyi, egyházi, főrendi jogról, a nemesi rend, a szabad királyi városok, szabad kereskedők, nem nemes községek, szabadok jogairól, a szülői hatalomról, a házasságról, a törvényesítésről és örökbefogadásról, gyámságról és gondviselésről, az úri hatalomról és úrbérről, a királyi ügyész jogairól. A dologbani jogról szóló részben a dolgokról, az adományról, a beiktatásról és ellentmondásról, a két ág közötti jogegyenlőségről és nem egyenlőségről, a leányi negyedről és hajadoni jogról, az özvegyi jogról, a jegy bérről, közszerzeményről és hozományról, a királyi haszonvételekről, a végintézkedésekről, a végintézkedés nélküli örökösödésről, a hitbizományról, az osztatlan testvérek nyereségéről és káráról, az osztályról, az osztályigazításról és új osztályról, a királyi ügyész örökösödéséről, az arányosításról, a határokról, az előidőzítésről olvashatunk. Ugyanebben a részben foglalkozik még a szerződésekkel általában, majd a cserével, az adásvétellel, a zálogokkal, a kölcsönnel, a haszonbérlettel, a letéteményekkel, az adósságokkal, a betáblázással és kezességgel, pörbeli egyességgel, kisajátítással és a kötelezettségeket megszüntető módokkal, a hatalmaskodással, a károkkal, a becstelenítéssel és közpolitikai vétkekkel — hogy csak a fontosabb fejezetcímeket említsük. A törvénykezésekkel foglalkozó harmadik részben a törvényhatóságról a bírósági illetőségről, a törvénykezési személyekről, az intésről, perről és ennek kezdetéhez tartozó tettekről, a kifogásokról és késleltetésekről, a tanúkról és bírói szemléletről, az esküről, a perorvoslatokról, bírói parancsokról stb. olvashatunk. A függelék a bírságokkal foglalkozik. Megismertet bennünket a bírság fogalmával, fajaival. Szól a patvarkodásról, a törvényszéksértésről, a vakmerő pörlekedőről stb. A mű szerkezetét, az egyes fejezetcímeket és a fejezetek tartalmát vizsgálva az átlag olvasó is megállapíthatja, hogy szakmájának jó ismerője, a logikus gondolkodás birtokosa volt a mű szerzője.

47 A megye, de különösen a megye közigazgatásának jó ismerője, jó tollú író az a Komjáthy Anzelm, akit az 1872-ben „Nógrád vármegye saját 252