Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

cikk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a polgári iskolát végzetteket alantasabb beosztásba kényszerítik, mint a gimnáziumot végzetteket. Szót emelt a sajtó a polgári leányiskolák mellett is. Hangsúlyozta a nők nevelésének, tanulásának fontosságát, s ilyen intézmény, iskola hiányát. A polgári leányiskolában az intézeti nevelésnél olcsóbb s gyakorlatibb jellegű oktatást kaphattak a lányok. Mindenkinek egyenlő műveltséget adó, vallásfelekezeti megkülönböztetést nélkülöző iskolatípusnak nevezte a sajtó a polgári iskolát. Sorsának alakulásában lényeges volt a vármegyei tanfelügyelő állásfoglalása is, annál is inkább, mivel végül Balassagyarmat város felirattal fordult ugyanez ügyben a vallás- és közoktatási minisztériumhoz. Méltánytalannak tartotta a város, hogy a meghirdetett tanári állásra Dömök Erzsébet mennyiségtan és természettudomány szakos és Komjáthy Jenő magyar—német szakos tanárt alkalmazták. Ezentúl még latin—francia szakos tanár alkalmazása meghaladja a város anyagi erejét. Feltétlenül kéri tehát a város ilyen szakos tanár alkalmazását ahhoz, hogy az iskola a kor színvonalának megfelelő lehessen.

42 Tovább gyűrűzött a vita a polgári iskolák és a balassagyarmati polgári iskola körül. Vitatott a polgári iskola célja, rendeltetése. Továbbtanulásra nem készít elő, elsősorban a latin nyelv hiánya miatt. Ténylegesen a szakiskola szerepét sem tölti be, nem a polgárság iskolája tehát. Célja (mindössze) ,,a hazának hasznos és művelt polgárokat nevelni". Az a gondolat élt a köztudatban, hogy a polgári iskola intézménye alapvetően elhibázott. Az 1883. október 17—i közigazgatási bizottsági ülésen ismét szóba került konkrétan a balassagyarmati polgári iskola további sorsa. A vallásos közoktatásügyi miniszter rendelkezett arról, hogy a felsőbb népiskolákat ipari vagy mezőgazdasági szakkal bővítsék. Erre a célra Balassagyarmaton a polgári iskola volna alkalmas. Célszerű volna mezőgazdasági tanfolyammal bővíteni. Éppen ezért szükséges volna gazdasági szaktanári állás rendszeresítése. A Közigazgatási Bizottság Komjáthy Anzelm tanfelügyelőt bízta meg a részletes tervezet kidolgozásával.

33 A tanfelügyelő a Nógrád megyei népiskolákról, a tanügy állapotáról a Közigazgatási Bizottsághoz évenként írt jelentésében foglalkozott a tankerület nagyságával, a tankötelesek számával (vallási, nyelvi megoszlás szerint), az iskolába járókkal (iskolatípusonkénti, vallási megoszlásban), az iskolába nem járókkal (a mulasztás okának megnevezésével). Foglalkozott a tankönyvi ellátottság kérdésével, az iskolák felszereltségével, állapotával, az iskolai kiadásokkal, iskolai alapokkal, a tanítók számával (képesítésük szerinti megoszlásban), fizetésükkel, a tanítás nyelvével, a tantárgyankénti eredményekkel. Közölte a megyében létrehozott új iskolák címét, adatait (tantermek, tanerők, tanulók száma). Az 1883/84-es tanévről készült jelentésében foglalkozott még a megyei kisdedóvókkal, a tanonciskolákkal. Mindegyik jelentésében szólt az iskolák költségvetéséről, a tanfelügyelő iskolalátogatásairól.

34 Továbbra is megtalálható Komjáthy Anzelm a Nógrád megyei Gazdasági Egyesület tagjai között is. A Gazdasági Egyesület 1883-ban nagyszabású gazdasági kiállítást rendezett Szécsényben, ahol mezőgazdasági terményeket, háziipari készítményeket, szőlészeti, borászati, kertészeti eszközöket állítottak ki. 247