Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

az adományokat. Végül is azt határozták, hogy a gyűjtés eredménye határozza meg az emlék mibenlétét. Nem volt azonban kielégítő a gyűjtés eredménye, ezért a szobor tervét elvetették, helyette a begyűlt és begyűjtendő összegből „Madách alapítvány" létesítését határozták el. Felvetődött országos megemlékezés terve is. Feltételezték, hogy ebben az esetben nem szükséges elvetni a Madáchszobor tervét. (Valójában 1937-ben valósult meg a terv, s készült el Sidló Ferenc Madách-szobra Balassagyarmaton.) A Madách Emlékügyi Bizottság 1888. február 26-i ülésén (elnök Szontágh Pál, helyettes elnök Pajor István, jegyző Horváth Danó, pénztárnok Havas Gyula, a tagok között található változatlanul Komjáthy Anzelm is) ismét felvetődik a kérdés: „Milyen emlékkel tiszteljék meg Madách Imrét?" ,,A begyűjtött pénzösszegből (2595 Ft 39 kr.) Madách Imre arcképét lefestessék, s arcképe a vármegye díszes nagytermében helyeztessék el. A megmaradó pénzösszegből „Madách Imre alap" nevű alapítvány alkotandó. Ezen alap kamatainak feléből a balassagyarmati polgári iskola, másik feléből pedig a losonci állami főgimnázium és állami tanítóképezde növendékeinek előzőleg közzétett pályázat útján évről évre beérkező irodalmi művei jutalmaztatni fognak." A begyűjtött pénzösszeg átvételére, további kezelésére a törvényhatóságot kérte fel az Emlékügyi Bizottság. Az értekezlet azt is kérte a vármegyétől, hogy döntsön az Emlékügyi Bizottság végleges összetételéről. Az értekezlet az alábbiakat javasolta a bizottságba: Szontágh Pál, Madách Károly, Scitovszky János, Pajor István, Huszár László, Reményi Károly, Sztranyovszky Géza, Vannay Ignác, Komjáthy Anzelm és Horváth Danó. Nógrád vármegye 1888. május 30-i nemesi közgyűlésén elfogadta az Emlékügyi Bizottság összetételére vonatkozó javaslatokat. A Madách Emlékügyi Bizottság 1888. július 25-i ülésén elhatározta, hogy Benczúr Gyulával, „a magyar királyi mesteriskola" igazgatójával veszik fel a kapcsolatot Madách Imre arcképének megfestése ügyében. Ezer forintot szántak az arckép megfestésére, a többit a „Madách Imre alap" keretében kívánták felhasználni. Miután Benczúr Gyula a megbízást nem vállalta, a következő (1889. július 25-i) ülésen úgy határoztak, hogy Roskovics Ignácot kérik fel Madách Imre arcképének megfestésére; aki a megbízást el is fogadta. Pajor Istvánt alkalmi óda írására és elszavalására kérték fel. Elfogadták Horváth Danó javaslatát; készíttessék el Madách Imre arcképe a balassagyarmati polgári iskola és a losonci főgimnázium dísztermébe is. E képek megfestésére Kubányi Lajos Nógrád megyei festőt kérték fel, aki a megbízást el is fogadta, és 1889 októberében a képeket le is szállította. Losoncon az ünnepélyes leleplezésre rövidesen sor is került, a balassagyarmati polgári iskolában pedig 1890. január 17-én kívánták a Madách emlékünnepséget megtartani. 1890. júliusában a Roskovics Ignácz által festett Madách arckép is megérkezett Balassagyarmatra. A Madách Emlékügyi Bizottság úgy határozott, hogy az emlékünnepséget 1890 októberében fogják megtartani. Ugyanezen ülésen (június 15.) döntött az Emlékügyi Bizottság a losonci állami tanítóképző és a balassagyarmati polgári iskola növendékei által beküldött irodalmi pályázatok helyezéséről is. 1890. október 30-án fényes ünnepség keretében leplezték le Madách Imre arcképét, melyet a vármegyeház dísztermében helyeztek el. A me243