Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

1869-es és 187l-es dokumentum alapján arról is értesülünk, hogy Szécsény belterületén megvalósítandó birtokszakítás iránti kérelemmel fordult a főszolgabírósághoz és értesülünk annak engedélyezéséről is.

13 Csalár községből 1850. szeptember végén beköltözött Szécsénybe. Bágyoni örökségének árából élt, hogy ne kelljen a Bach-korszakban állást vállalnia. 1852-ben építette Szécsényben azt a Fő utcai házat, amelyben életének nagy részét töltötte. Ugyanott nyitotta meg ügyvédi irodáját is. Ügyvédsége folytatásához az osztrák törvényekből le kellett vizsgáznia. Ezt 1855-ben meg is tette. 1853—1867-ig tevékenykedett mint ügyvéd.

14 1855. október elejétől 1856. június 30-ig nemes Веке Albert volt mellette mint joggyakornok. (Komjáthy Anzelm legnagyobb megelégedésére.)

13 Az 1861-es országgyűlésre Szécsény képviselőjének Pulszky Ferencet választották. A választási elnök Sréter Horác, a választási jegyző Komjáthy Anzelm volt. Pulszky 1849-ben külföldre távozott, amnesztiát 1861ben nem kapott, így az országgyűlésen sem vehetett részt. Szécsényi barátai Komjáthy Anzelmet kérték fel, hogy az országgyűlésről ismereteket szerezzen. 1861-ben Nógrádban az „Októberi diploma" szellemében gr. Zichy Ferencet választották főispánnak. Ezután tisztújítás következett, amikor is a szécsényi járás főszolgabírójának Komjáthy Anzelmet jelölték. Ellenfele is volt, de ő csak egyhangú jelölés esetén vállalta volna el a megbízatást. Az új tisztikar 1861. november 4-ig maradt hivatalában, ugyanis a törvényesen meg nem szavazott adó fizetését a vármegye megtagadta, ezért 1861. november 4-én katonaság oszlatta szét a közgyűlést. Az 1867-es kiegyezés után gr. Forgách József lett Nógrád vármegye főispánja. A beiktatást követő tisztújítás során Komjáthy Anzelm törvényszéki bíró lett. 1867. augusztus 7-én már tiszti főügyésszé választották.

16 E pozíciót töltötte be 1872. január 10-ig, amikor is Nógrád vármegye főjegyzője lett. Az 1878. január 3-i tisztújítás alkalmával ismét egyhangúlag vármegyei főjegyzővé választották. E minőségben szolgálta megyéjét 1880-ig.

17 Balassagyarmaton 1872-ben jelent meg „Nógrád megyének az 1870:42. te. értelmében szervezete" című könyve. Nógrád vármegye rendkívüli közgyűlésén 1873. október 29-én alakult meg a „Központi ínségi bizottság". Tagjai között volt Komjáthy Anzelm is, sőt az elnök alispán akadályoztatása esetén ő helyettesítette. (A bizottság fő célja a segélyezés ügyének minél gördülékenyebb intézése.) A bizottság munkájáról az 1873. november 6-i közgyűlésen ő tesz jelentést. Az 1874. október 15-i megyei közgyűlésen tárgyalták a földmívelés — ipar — és kereskedelmi miniszter felhívását, hogy az 1874. XXIV. te. értelmében alakítsanak „Statisztikai bizottság"-ot. Komjáthy Anzelmet is beválasztották a bizottság tagjai sorába (elnök Veres Pál alispán).

18 Az 1874. október 15-i megyei közgyűlésen, miután „Az 1868:XXXVIII. te. 125. §-a szerint 1869-ben megválasztott iskolatanácsok működési ideje lejárván, a következő 5 évre iskolatanácsosoknak megválasztattak: ... Komjáthy Anzelm". Az újonnan megválasztott iskolatanács első ülése 1874. december 17. Statisztikai kimutatást készít az iskolatanács a Nógrád megyei iskolák állapotáról. Az iskolatanács 1876. május 21-i ülésén Komjáthy Anzelm iskolatanácsi tagságáról lemondott.

19 Nógrád vármegye közgyűlése 1874. december 17-én tartotta rendkívüli ülését, amelynek tárgya a központi 241