Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Zólyomi József: A Mailáth-uradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között

d) A b) pontban ismertetett beosztástól annyiban tér ei, hogy a kamra ajtaja az udvarra nyílt. Ilyen típusú cselédházakat láthattunk Patvarcon, amelyek a századforduló előtt épültek'. (3. ábra) e) A cselédházak végén, az utolsó 2—2 lakásban nem volt közös konyha, hiszen ezekben egy család lakott. Szobájuk a konyhából, kamrájuk a ház végéről nyílt. Az egy családos lakások a legtöbb cselédházban megvoltak. Itt kaptak helyet az első kocsisok, a gazdák, a bognárok, a kovácsok, az első béresek. A közös konyhájú lakásokban a béresek, pásztorok, kocsisok stb. éltek. A lakások mennyiségéből pontosan megállapítható az alkalmazott cselédek száma. Nógrádgárdonyban az öt cselédházban 54, Patvarcon a két házban 28, Örhalomban, szintén két házban, 28 család lakott. LAKASOK MERETE Nógrád megye közgyűlése 1910-ben foglalkozott először az újonnan épült mezőgazdasági munkás- és cselédlakások szobaméretével. A szabályrendelet kimondja, hogy ,,.. . a szoba szellős és világos legyen, e végből legalább 16 méter nagyságúnak, 40 köbméter űrtartalmúnak kell lennie, úgy, hogy a szobák belső világossága legalábbis 2,5 méter legyen, minden 16 []] méter területre, legalábbis 0,5 m belső világossággal bíró, nyitható ablak alkalmaztassék".'

29 Üj cselédházak a két világháború között kevés helyen épültek, inkább kisebb átalakításokat végeztek rajtuk (pl. nagyobb ajtók, ablakok elhelyezése). A napjainkig meglevő volt cselédházak többségében még ma is laknak, de a II. világháború óta jelentős átalakításra kerültek. Modern, többszárnyas ablakokat helyeztek a régiek helyére, a szabadkéményeket lebontották, válaszfalakkal a lakások egykori belső alaprajzi elrendeződését megváltoztatták. A vizsgált területünkön csupán öt olyan cselédlakást találtunk, ahol jelentős átalakításokra nem került sor, az egykori belső méretek felmérését el tudtuk végezni. 4. ábra. Szabadkonyha alaprajza a kemencével. 211