Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

nevezetű, ki honvéd volt." Nincs okunk kételkedni abban, hogy ez nem lehetett más, mint Krúdy Kálmán, aki a Mátra környékre is eljutott.™ Közben a megyében is születtek intézkedések ellene. Ezeknek sajnos nincs meg az iratanyaga, pusztán mint iktatókönyvi bejegyzések olvashatók. Április 24-én iktattak be egy jelentést, amely „Krúdy Kálmán Nógrád megyebeni csavargása felőli észrevételre" tétetett. Április 22-én arról számoltak be, hogy megbízott Kral János Krúdy Kálmán Szécsénykovácsi házában a házkutatást megtartotta. Május 1-én Gonda Ferenc alszolgabíró jelentette, hogy Krúdy felől semmi biztosat nem tud. Május 1. és május 27. között elfogták őt. Ezt köröztetéséből tudjuk meg, amely csak június 25-én látott napvilágot. E szerint: „Személyes leírása a Pest városi börtönből f. 1850 évi május 27-dikén megszökött Krúdi Kálmánnak." Első fogsága tehát alig tartott pár hétig. Személyleírásában sok újat nem tálálunk, a szeme nem kék, hanem sötétbarna, kora csak 24 év, s öltözete módosult: most térdig erő sötétkék kabátot és fekete nadrágot viselt. Szökésével kapcsolatos egy megyefőnöki jelentés is. Ebben Andreánszky parancsára mindenkit jelenteni kellett, akik a megyéből a szabadságharc alatt valamilyen szerepet játszottak: „Melyik mily fokban volt compromittálva és mily ténye által." A járási szolgabírák jelentéseiből összeállított felterjesztésben szerepel Teleki László gróf, Sréter Lajos, Pulszky Ferenc, Tanárky Gyula, Bory Lajos, Pál Bálint neve. S utolsó megjegyzésként ez áll: „Ezeken, valamint a pesti börtönéből megszökött Krúdy Kálmánon kívül ebben a megyében mindeddig nem sikerült több személyt kikutatni." Természetesen ennél jóval többen voltak, akik aktív szerepet játszottak a megyei és az országos politikában. Krúdy e névsorba kerülésével elismert ellensége lett a hatalomnak. (Ezt nem utolsósorban vakmerő szökésének is köszönhette.) A szökése utáni megyei köröztetése egyébként korábbi keletű, mint a sajtóban. Már június 11-én iktatták azt a rendeletet, amelyben köröztetése kiadatik. Pár nappal ezelőtt pedig valószínűleg szankcióként szökése miatt -— elrendelték vagyonának zár alá vételét/'

7 A börtönéből megszökött Krúdy a környéken csavargott. Legalábbis ezt állítja egy kihallgatási jegyzőkönyv. A szécsénykovácsi bíró jelentette, hogy az egyik helybeli jobbágy Krúdy Kálmánt vélte látni a község határában. Kral János a kékkői helyettes szolgabíró berendelte ezt az embert, és a kihallgatásáról készített jegyzőkönyvet elküldte a megyének. Az ő személyes meggyőződése szerint az illető minden bizonnyal Krúdy Kálmán „legalábbis a ruházata leírása után erre lehet következtetni". A jegyzőkönyv szerint Tomis János a tanú, aki 1830-ban született, szécsénykovácsi lakos, jelenleg is ott szolgál Prónay Elek úrnál. Arra a kérdésre, hogy Krúdyt látta-e, így válaszolt: „Én láttam a napokban egy gyanús embert, hanem azt egész bizonnyal nem mondhatom, hogy az Krúdy Kálmán lett volna, mert magam az említett csavargót életemben soha nem láttam." A tanú vallomása szerint Krúdy a hugyagi malomtól jött, odament hozzá, vizet ivott a korsójából, szólt néhány szót, majd tovább ment Kiskér felé. A lényeges kérdésre, hogy nézett ki, Tomis ezt válaszolta: „A képe majdnem egészen be volt nőve úgy, hogy azt különböztetni lehetetlen vala. Ruhája állott: széles tányérú sapkából, kékes posztóból készített dolmányból, vörös csíkokkal, kékes német nadrágból és egy lyu189