Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

conkán és Somoskőújfalun a „világ közepe" felől érdeklődtem, már senki sem tudott erről a helyi jellegzetességről. Viszont Karancsberényben néhányan úgy tudták, hugy a Karancs a „palócok szent hegye, mert ott van a világ közepe". Maconkán, egy idős bányász, nem tudott semmit a világ közepéről, de úgy tudta, hogy az Ágasvár hegye, a régiek szerint „szent hegy". A mátraverebélyiek közt pedig néhányan úgy tudták, hogy az Ágasvárról ugratott át Szent László a verebélyi szentkúthoz. — Olyan népi hagyomány feledéssel és összekeveredéssel állunk tehát szemben, amit ma már nehéz tisztázni. — Gyermekkori, losonci emlékeim szerint, a várostól délre emelkedő Karancs tetején nő az „égig érő fa" és a miksi meg a daróci országutak hidjai alatt szaladgál éjszakánként a „tüzes ember", akitől félni kell. — Népi hagyományaink egyik csoportjára nézve 1. DIÓSZEGI Vilmos: A palóc etnokulturális csoport határa és kirajzásai. Az égitestet evő mitikus lény, a markoláb elterjedtségének tanulságai. A „Népi kultúra — népi társadalom. Budapest, 1968." с műben. 81. ILA Bálint i. m. köteteiben az egyes községek neve alatt. 82. REISZIG EDE: Hont vármegye története 1848-ig. A BOROVSZKY Samu által szerkesztett „Magyarország vármegyéi és városai" с sorozat Hont vármegye, Budapest, 1906. 285—297. — BELITZKY, Nógrád megye 29. 83. Rima vármegyére ILA Bálint i. m. I. 122, II. 436, III. 1. — A kalocsai érsekek birtoklása itt 1334-ben szűnt meg. BELITZKY, Nógrád megye 73. — A középső és a felső Rima-völgy honfoglaláskori birtokbavételére utal a Kecege falu határában levő Kende-puszta neve. Ez csak akkor kerülhetett oda, amikor a kende-i méltóság még életben volt. Ugyanez áll a Sajó völgyében levő Harkácsra nézve is. A Rima-völgyi Kende első megszállója a Kartal—Kurszán nemzetséghez tartozó kende lehetett. Főszállásai vidékünkön a Kartal—Uzsa—Ecskend—Zsidó körzetében keresendők. Erre a területre utalnak a Rima völgyében Uza és Zsidó helyneveink is és kérdés, hogy Kecege neve nem hozható-e kapcsolatba a nógrádi Keszeg nevével. — A Rima-völgyi Zsidó helynév felveti a Rimaszombat nevének a zsidó szabhat „szombat' — v. ö. Rimaszombattól nyugatra Szabatka-puszta nevével — vagy a nyenyec—szamojéd szambada ,sámánkodik\ szambada" ma ,az a hely, ahol sámánkodik' szóból való eredeztetésének a lehetőségét. — V. ö. GYÓNI Mátyás i. m. (105. jegyzet). 124—125. 84. ILA Bálint i. m. 134—144, a „Palócok földje" с fejezet és a terület térképvázlata. 85. U. o. 143—144. 86. FEKETE NAGY Antal: A Szepesseg területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934. a 259. lapon: „Minthogy a lándzsásnémesség ősei is határőrök voltak és széles autonómiával rendelkeztek, eredetüket, mint a többi autonómiával rendelkező határőrnépekét, nem kereshetjük a magyarságban, hanem csak a török eredetű kunokkal, besenyőkkel és székelyekkel rokon népben. Ilyen rokon nép a környéken pedig csak egy volt, a honfoglaláskor a Tisza kanyarulatánál elhelyezkedett és folyton északabbra terjeszkedő kabarok törzse, akiknek a Szepességbe feltolt határőrségében, a Gómör-őrökben kell a lándzsanemesség ősét látnunk." (A kabar eredet kiemelése nem tőlem, hanem Fekete Nagy Antaltól származik.) 87. V. ö. ILA Bálint i. m. 6. sz. térképvázlatával. — Harmac nevét, a Jéne hadrendi név közelsége ellenére sem a nyenyec—szamojéd hárma ,pup' szóból, hanem a bolgárokra utaló Nándor hadrendi név miatt a Bércei hadrendjük nevének balti-finnségiek általi — finn harmaa ,szürke' — lefordításából származtatom. Ilyen balti-finn hadrendi nevet sejtek a Harta és a Hártyán [Harkjan] helyneveinkben is az észt harda és a finn hartaan ,buzgó, lelkes, rendíthetetlen, szilárd' jelentése alapján. — Keszi hadrendünk nevének a finn käsi ,kéz' hangrendileg is pontos megfelelője, a konstantinoszi Kaszé-nak pedig a karéi kjazí és kazi, amiknek magyarul a Kezd [szászul Keisd, románul Kizdu] és Kezdi helyneveink felelnek meg, amiknél az a feltűnő, hogy mind az erdélyi székelység körében fordulnak elő. — A Keszi törzsünk, nemcsak a konstantinoszi felsorolásban, hanem a honfoglaló törzsek egymásutáni tér- és időbeli kialakulásában is az utolsó. Ez egybevág az ANONYMUS által vázolt útvonal alapján leszűrt következtetésekkel éppúgy, mint LÁSZLÓ Gyula nézetével [1- a 73. jegyzetben], ha azt úgy értelmezzük, hogy a magyar törzsszövetség kialakulása, fokozatos feltöltődése, az alaprétegbe történő beolvadással együtt, amiben különböző 106