Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Márta: Mocsáry Antal

Mások a szó eredetének vizsgálatát javasolják annak eldöntésére, hogy Cs írható-e, vagy TS. Pl. a BARÁTSÁG szó töve „BARÁT" — ez nem írható CS-vel, csak TS-sel. Probléma még a régi nemesi családnevek írása. Erről Mocsáry Antal véleménye".. . a régi magyar famíliák nevei, melyekben С betű vagyon, mindenkor С betűvel irattatik ma is, és fognak is úgy Íratni, mert a régi donatiojok, királyi levelek aszerint vannak." Némely régi famíliák Cs-vel, az újabbak TS-sel vagy TZ-vel írják neveiket. A végső összegzés — az előbbiek mellett — e vitában: ,,... ez írónak az az alázatos kérése a magyar tudós társaság előtt: Méltóztassék csak a fent kitett helyes okokra nézve is а С betűt, azt elébb helyben hagyni, oltalmazni, és a magyar tudós publikum által megtartani. Máskülönben nagy egyetnemértést húzna maga után és a nyelvben zűrzavart okozna. Más az, hogy azon régi nevezetek a magyar familiák között csak ugyanúgy, mint eddig írnák ezentúlis neveiket alá."

45 E kis adalékkal a polihisztor Mocsáryról alkotott véleményünket talán sikerült kissé bővítenünk. Földesúr, közéleti személyiség (néha egyszerre több pozíció betöltője), történetíró, szépíró (vers, verseselbeszélés, rímes levél), nyelvészettel foglalkozó egyén egyszerre. Az, hogy a különböző területeken különböző szinten nyilatkozott meg, talán magyarázható polihisztor voltával. A színvonalkülönbség nem mentség, csupán magyarázat, de ahhoz, hogy teljes, átfogó képet nyerjünk kora (1757—1832) Mocsáry Antaljáról, életének, munkásságának minden területét meg kell ismernünk. Korában így összegezték' életét és munkásságát: ,,. . . A tudományok végiglen kedvesek voltak nála, mint melyekben a Jóság, s Emberség hatalmas eszközeit látta;... Szolgálta előbb Nógrádot mint főszolgabíró, de szolgálta utóbb ezen Vármegyének leírásával is, mely munka neki maradandó tiszteletet szerze. A poesisben, noha ezúton nem látszott koszorút kérni,..., nagy örömét találta. Dolgozásait mély érzés szülte; s rímes levelei azon számos barátságot mutatják, melyben több nagyokkal állott. ... „Élni, s élni hagyni" — legkedvesebb szavajárása"

40 — s ebben tükröződik egész életszemlélete is. JEGYZETEK 1. Bakos József: Kazinczy Ferenc ismeretlen ajánló sorai „Kazinczy útja Pannonhalmára. . ." című könyvének Mocsáry Antalhoz küldött példányában. Az egri Tanárképző Főiskola Évkönyve VII. Eger Hungária 1961. 641—643. °2. Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád. Szerk. : Borovszky Samu, Bp. 1911. 609. o. Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Pest 1860. Kiadja Ráth Mór, VII. kötet 519—523. o. 3. Nógrád megyei Levéltár (továbbiakban NmL) Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai, jegyzőkönyvek (továbbiakban Nm. Kgy. Jkv.) 836/1809. 4. NmL. Nm. Kgy. Jkv. 790/1801. 5. NmL. Nm. Kgy. Jkv. 926/1811. 6. NmL. Nm. Kgy. Jkv. 20/1816. 7. A bocsári Mocsáry család története. írta: Mocsáry István Budapest 1917. Kézirat 40—41. o. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. kötet, Bp. 1903. 61—62. o. Magyar Irodalmi Lexikon, Akadémiai Kiadó Bp. 1965. 2. kötet 256—257. o. Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó Bp. 1969. 2. kötet 223. o. Nagy Iván: Id. mű 519—523. o. 323