Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Néprajzi tanulmányok - Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban
sokaczok néprajzához, II. Ethn., VII. 1896. 132-165. 1;; ISTVÄNFFY GY., A borsodi matyó nép élete, II. Ethn., VII. 1896. 165-174. 1., KISKÉRI BALOGH I., Cserháti néprajzi adatok. Ethn., IX. 1898. 128-135. 1. 8. KALMANY L., 1885. 9. JANKÓ J., 1892. 132-133. 1.; ELEKES S., 1895. 49. 1.; WAGNER A., 1895. 313. 1. 10. WLISLOCKINÉ DÖRFLER F., 1893. 107. 1.; VERSÉNYI GY., 1894. 110. 1. 11. TEMESVÄRY R., Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon. Budapest, 1899. 12. TEMESVÄRY R., 1899. 3—5. 1. 117-118. 1. — Munkája szorosan kapcsolódik ahhoz a mozgalomhoz, amelynek keretében a • magyar orvosok legjava igyekszik nagy erőfeszítésekkel a közegészségügyi, s ezen belül kiemeltem a bábaviszonyokon változtatni elsősorban a falusi lakosság körében. 13. WLISLOCKINÉ DÖRFLER F., 1893. 107. 1.; TEMESVÄRY R., 1899. 3. 1. 14. GÖNCZI F., A gyermek születése körül való szokások Göcsejben és Hetesben, I-II. É f thn., XVII. 1906. 44—52. l., 153—159. l.; VAKARCS K., A torontálmegyei német keresztelők. Néprajzi Értesítő, IX. 1908. 203—209. 1.; KISS L., A születéssel és felneveléssel járó szokások, babonás hiedelmek Hódmezővásárhelyről. Ethn., XXX. 1919. 84—91. l. (ld. ezt némileg bővítve: KISS L., A szegény asszony élete. Budapest, é.n. 205—209. 1., 214—216. 1.) ; GÖNCZI F., Az anyajegy a somogyi néphitben. Ethn., XLIV. 1933. 163—164. l.; LÄSZLÖ GY., Az „agos" (szőrösen született) gyermek megfőzése. Ethn., XLV. 1934. 186—187. 1. 15. NAGY J., Hegyhátvidéki népszokások, II. Ethn., XI. 1900. 357—366. 1.; BELLOSICS В., Baranyamegyei sokacz babonák. Ethn., XV. 1904. 216—218. 1.; BELLOSICS В., Adalékok hazai szerbjeink néphitéhez, I-II. Ethn., XV. 1904. 275—278. 1., 316—318. 1.; BENKÖCZY E., Nógrádmegyei babonák. Ethn., XVI. 1905. 102—103. 1.; RÉVAI S., Baranyai babonák. Ethn., XVI. 1905. 293—297. 1.; BALÁSY D., Udvarhely vármegyei babonák. Ethn., XVI. 1905. 40—42. 1.; NYÁRY A., Mihály-Gerge népe. Ethn., XVII. 1906. 288—298. 1.; SZABÓ I., Dévai székely-csángó keresztelő és lakodalom. Néprajzi Értesítő, VII. 1906. 1—10. 1.; PÄVAI V. F., Oláhpaládi babonák és népies gyógymódok, I. Ethn., XVHI. 1907. 215—221. 1. ; WICHMANN GYÖRGYNÉ, A moldvai csángók babonás hitéből. Ethn., XVIII. 1907. 213—214. 1.; SZTANCSEK J., Privigye Vidékén gyűjtött babonák, babonás szokások és házi gyógyszerek, I-II. Ethn., XIX. 1908. 99—105. 1., XX. 1909. 243—244. 1. ; BERZE NAGY J., Babonák, babonás alakok Besenyőteleken. Ethn., XXI. 1910. 24—30. 1.; GYÖRFFY I., Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvölgyi magyaroknál. Ethn., XXVII. 1916. 81—89. 1.; SZENDREY ZS., Szatmár megye néphagyományai, I. Ethn., XXXVHI. 1927. 241—250. 1.; LUBY M., Babonás történetek. Ethn., XXXIX. 1928. 48—52. 1.; GAÄL I., Babonák Erdőhátról és a Sztrigy völgyéből. Ethn., XXXEX. 1928. 55—57. 1.; PRUCKLER J., Jászberényi néphit, szokások és babonák, Ethn., XLI. 1930. 130—132. 1.; LOSCHDORFER A., Babonák és babonás történetek Tökről. Ethn., XLVI. 1935. 65—75. 1. 16. GÖNCZI F., Az emberi betegségek gyógyítása a göcseji és hetési népnél. Ethn., XVI. 1905. 345—361. 1.; VAJKAI A., Adatok a Felföld népi orvoslásához. Ethn., XLVIII. 1937. 140—154. 1. 17. JANKÓ J., A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. 392—395. 1., 413—414. 1.; NYÄRY A., Piliny néprajzi vázlata. Néprajzi Értesítő, X. 1909. 129—152. 1.; ISTVÄNFFY GY., A borsodmegyei palócok, II. Ethn., XXII. 1911. 222—232. 1.; GARAI A., Szlavóniai régi magyar faluk. Néprajzi Értesítő, XII. 1911. 221—248. 1.; FLUDOROVICS ZS., A matyókról. Néprajzi Értesítő, XIV. 1913. 219—248. 1.; NOVAK J. L., Rákospalota néprajzi leírása, III. Néprajzi Értesítő, XV. 1914. 217—235. 1.; GÖNCZI F., Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 312—317. 1., 324. 1.; SZTRIPSZKY H. — BILÄK I., Dolha és vidékének néprajza, II. Néprajzi Értesítő, XVII. 1916. 141—158. 1.; KISS G., Ormányság. Budapest, 1937. 109—110. 1. 18. JANKÖ J., 1902. 392—395. 1.; VAKARCS K., 1908. 208—209. 1. — Az ilyen irányú vizsgálódások terjedése szoros összefüggésben állt a — két világháború között mindjobban előtérben kerülő — egyke-kérdéssel. Ennek bő szakirodalmára itt nem térek ki, mivel az egyke-rendszer terjedésével, annak megvalósítási formáival nem kívánok most foglalkozni. 19. SZENDREY ZS., Születés és gyermekkor. In: A magyarság néprajza, IV. Budapest, é.n. 154—169. 1. 20. GÖNCZI F., Somogyi gyermek. A somogymegyei földmívesnép gyermeknevelési 176,
