Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Márta: Mocsáry Antal

A negyedikben végre a fő s nagy embereknek emlékoszlopot emeltem,"

18 A szerző bevezető sorait egy általános bevezető követi: „A magyar nîm^et legrégebb ideiétől fogva Szent István király idejéig, vagyis a kereszténységnek kezdetéig." A megyei rész első fejezete a vármegye nevének eredetével foglalkozik, a második a megye határait, fekvését, kiterjedésének (hosszúság, szélesség), nagyságának adatait tartalmazza: — Porták száma 109, egész házhely 4926, melyeken a házhelyes gazdák száma 7950. Kiterjedése 777/10 D mérföld. Lelkek száma 163.360, minden mérföldre 2025 lélek. Hossza 12 mérföld, szélessége 7 mérföld. — A harmadik fejezet a vármegye lakosságának nyelvi, szókincsbeli különbségeivel foglalkozik. Használatos a magyar, latin, német, tót. A hivatalos nyelv a magyar. A negyedik fejezet a vármegye jelosztását foglalja össze. Hajdan volt Nagy Nógrád (esztergomi érsekséghez) és Kis Nógrád (váci püspökséghez tartozott). Más felosztás szerint négy járásra bontható a megye: (nevezetes városokról, várakról neveztetvén el a járások) losonci, füleki, szécsényi, kékkői. „A természet a losonci járást hegyekkel, a fülekit azonkívül forrásokkal díszítette. A szécsényi ad kenyeret, a kékkői pedig jó bort termeszt."

19 Az egyes járások bemutatása következik ezután. Minden járás általános jellemzése (földrajzi, településföldrajzi, történelmi) megelőzi a járási székhely, a mezővárosok, s a járás többi településének bemutatását. A losonci járás Losonc .mezővárosáról kapta nevét a járás, melynek mezővárosai Losonc, Divény, Gács, Losonctugár. Olvashatunk Losonc földrajzi helyzetéről, a város, a vár történetéről, műemlékeiről, (református, evangélikus templom) kül- és belterületéről, lakosságáról, Losonc nemesi családjáról, a Gyürky családról, a Balassa család és Losonc kapcsolatáról, országos és helyi vásárairól. „Sok jeles nemesség lakott ezen mezővárosban hajdan, ékeskedett nagy kő épületekkel; de 1703. esztendő Rákóczi Ferenc által okozott veszedelem után mindjárt 1709. esztendő, a szerencsétlen döghalál ezerháromszáz embert ragada el."

20 Olvashatunk a divényi, a gácsi várról, a gácsi posztógyárról, a város nemes családjáról, a Forgáchokról, Losonc és Losonctugár szomszédságáról, a losonctugári vásárokról, a mezőváros nemesuráról „Pilis és Pándi Szilassy Józsefről"; Abelova szülöttéről, Mikovinyi Samuról, aki Bél Mátyás monográfiájához a megyei térképet készítette; Alsósztregova csodálatos természeti környezetéről, a sztregovai és kelecsényi Madách családról, műemléktemplomáról, valamint 47 településéről. A füleki járás A régi füleki vártól kapta a járás nevét. Fülek földrajzi helyzete, lakossága, (foglalkozása, száma) a régi vár jellemző sajátosságai, a hatalmas 1619-es tűzvész pusztításai ,földesurai (legjelentősebb Herceg Kohári Ferenc főkancellár), három megye nemesi közgyűlésének székhelye 309